A döntést, mely szerint a nyugat-balkáni fuvarozók szeptember 14-től ismét lezárják a teherforgalmat a schengeni övezet határátkelőin, nem önmaguk hozták meg: az uniós szervek kényszerítették ki azzal, hogy nem biztosítják a sofőrök és szállítóvállalatok működéséhez szükséges feltételeket – mondta Neđo Mandić, a szerbiai Nemzetközi Fuvarozók Üzleti Egyesületének elnöke. Kiemelte: április óta, amikor az Európai Unió teljeskörűen érvényesítette az új határregisztrációs rendszerét (EES), már szinte minden szerbiai sofőr kihasználta a fél éven belüli 90 napos tartózkodási lehetőségét a tagállamok területén, így alig maradt olyan kamionvezető, akit útra tudnának indítani anélkül, hogy a határon meghurcolnák az illetékesek. Így tulajdonképpen az unió blokkolta le a teherforgalmat a schengeni övezet és a nyugat-balkán között – nyomatékosította a szerbiai fuvarozók képviselője.
Hozzátette: a fuvarozók önmaguknak is hatalmas kárt okoznak a határátkelők blokádjával, de egyszerűen már nem maradt más lehetőségük arra, hogy kiharcolják azt, ami a munkájuk végzéséhez szükséges. A szerbiai, az észak-macedóniai, a montenegrói és a bosznia-hercegovinai fuvarozókat ugyanis továbbra is letartóztatják, belépési tilalmat alkamaznak ellenük vagy kitoloncolják az unióból, ha akár pár órával is túllépik a 180 napon belüli 90 napos korlátozást – erősítette meg Neđo Mandić annak okát, hogy szeptember 14-én éjféltől a schengeni övezet 21 határátkelőjén lezárják a teherforgalmat.
Mint ismeretes, az EES-t április 10-től alkalmazzák teljeskörűen az Európai Unió 59 tagállamában. Ettől kezdve szigorúan ellenőrzik a schengeni övezet határátkelőin azt az előírást, amely szerint 180 napon belül 90 napot tartózkodhatnak az unióban mindazok, akik nem állampolgárai a tagállamoknak. Az ezzel járó problémákra a nyugat-balkáni sofőrök már az EES érvényesítése előtti két évben többször is figyelmeztették az Európai Bizottságot. Brüsszel azonban azzal a magyarázattal utasította vissza a nyugat-balkáni fuvarozók kérelmeit, hogy a 90 napos tartózkodási korlát olyan határozat, amelyet a schengeni egyezmény látott elő, ahogyan azt is, hogy minden ennél hosszabb tartózkodást hosszú távú vízum kérelmezésével vagy a tagállamok külön engedélyével lehet megvalósítani. A D típusú vízum kiadását azonban számos tagállam megtagadta a régió fuvarozóitól, azzal a magyarázattal, hogy egységesebb álláspontra van szükség az Európai Bizottságtól.
A nyugat-balkáni fuvarozók január 26-tól 30-ig már szerveztek tiltakozást: a szakmai csoportosulások becslése szerint a határzárak naponta legalább 100 millió eurós kárt okoztak a régió országainak. Akkor értek véget, amikor az Európai Bizottság jelentésében megerősítette, hogy az unió iparát és szolgáltatásait erősítő munkaerőnek szüksége van arra, hogy több napot tartózkodjon a schengeni övezetben, mint amennyit az eddigi rendelkezések engedélyeztek. Megoldás azonban a mai napig nem érkezett az uniós szervektől.
A régió fuvarozói június közepén újra egyeztettek: azóta hivatásos státuszt követelnek a sofőreik számára. A válaszra augusztus 10-ei határidőt szabtak meg, amelyet az akkori szkopjei egyeztetésükön szeptember elsejére módosítottak. A hónap elején azonban Markus Lammert, az Európai Bizottság szóvivője kijelentette: nem változtatják meg az EES-rendszer hátterében álló rendelkezéseket.
Hozzátette: emellett kitartanak úgy is, hogy az Európai Unió tisztában van azzal, hogy „egyes harmadik országbeli szakembereknek szükségük lenne arra, hogy fél éven belül 90 napnál hosszabb ideig tartózkodjanak az unióban”.
Nyitókép: Molnár Edvárd archív felvétele
