Összehangolt támadást hajtott végre 25 évvel ezelőtt az Egyesült Államok ellen az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet. A 2001. szeptember 11-i példátlan merényletekben az elkövetőkön kívül 2977 ember vesztette életét; az áldozatok 90 ország állampolgárai voltak. A terrortámadások az USA történetének egyik legsúlyosabb tragédiájává váltak, és a sok külföldi áldozat révén a nemzetközi közösséget is érintették.
A merénylethez a terroristák négy utasszállító repülőgépet térítettek el. New Yorkban (helyi idő szerint) 8 óra 46 perckor egy gép a Világkereskedelmi Központ (WTC) 411 méter magas (110 emeletes) ikertornyának északi részébe, 9 óra 3 perckor pedig a déli részébe csapódott. Az elsőként megtámadott toronyépület 9 óra 59 perckor, a második 10 óra 28 perckor omlott össze. A romok között keletkezett tüzeket csak december közepére sikerült teljesen eloltani. A WTC-nél 2606 személy vesztette életét, köztük 343 tűzoltó és 72 rendőr.
A harmadik eltérített repülőgép 9 óra 37 perckor a Washington melletti Arlingtonban található hadügyminisztériumba (Pentagon) fúródott, 125 személy halálát okozva. A negyedik gép 10 óra 3 perckor a pennsylvaniai Shanksville közelében a földbe csapódott.
Feltételezések szerint a terroristák ezt a repülőt egy washingtoni célpontnak, valószínűleg a szövetségi törvényhozás (kongresszus) épületének vagy a Fehér Háznak akarták nekivezetni. Ám a gép utasai szembeszálltak velük, s megakadályozták a terv végrehajtását, de maguk is halálba zuhantak Pennsylvaniában.
A négy gépen összesen 246 utas és személyzeti tag tartózkodott.
A merényletsorozat után az Egyesült Államok napokra lezárta légterét a polgári repülőgépek előtt, fegyveres erőit pedig fokozott készültségbe helyezte. Történetében először a NATO aktiválta a tagországokat érintő 5. cikkelyét, amelynek értelmében a szövetséget ért fegyveres támadás az egész közösség elleni támadásnak minősül.
A merényletek után az USA meghirdette a terrorizmus elleni (globális) harcot, amely évtizedekre meghatározta az amerikai és a nemzetközi biztonságpolitikát. George W. Bush amerikai elnök hamarosan, már 2001. október 7-én hadjáratot indított a fanatikus iszlamisták által uralt Afganisztán ellen, amiért az ország menedéket biztosított az al-Kaida terroristáinak.
Az amerikai haderő és a szövetségesek rövid idő alatt elsöpörték a tálib rezsimet. Az afganisztáni művelet azonban az Egyesült Államok történetének leghosszabb háborújává vált. Az amerikai katonai jelenlét 2021. augusztus 30-án ért véget. Ráadásul úgy, hogy a tálibok ismét visszatértek a hatalomba, és azóta is az ország urai.
Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án egy amerikai kommandó végzett Pakisztánban.
A New York-i merényletek után az Egyesült Államokban megszigorították a biztonsági előírásokat. Már 2001. október 26-án hatályba lépett az úgynevezett Patriot Act szövetségi törvény, amely széles jogköröket biztosított a hatóságoknak. Az intézkedések részeként létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, átszervezték a titkosszolgálatokat és szigorították a repülőgéppel utazók ellenőrzését. (Az utóbbira a világ több országában is sor került.)
Az amerikai kormányzatot emiatt több bírálat érte. Hazai civil szervezetek elsősorban a polgári szabadságjogok korlátozását rótták fel neki.
A támadások helyszínein emlékhelyet létesítettek. New Yorkban a lerombolt ikertornyoknál emlékmedence és múzeum létesült, amely 2014-ben nyílt meg. A területen felépült az 541 méter magas One World Trade Center. Arlingtonban és Shanksville-ben is emlékművet állítottak. New Yorkban minden szeptember 11-én felolvassák az áldozatok nevét.
A terrortámadások egészségügyi következményei a mentésben részt vevők körében évtizedekkel később is jelentkeznek. Több tízezer rendőr, tűzoltó és segélymunkás szenvedett tartós egészségkárosodást a romokból a levegőbe került mérgező anyagok miatt. A kongresszus pénzalapot hozott létre az áldozatok hozzátartozóinak és a merényletek más érintettjeinek hosszú távú támogatására.
Nyitókép: Gyalogosok menekülnek a WTC környékéről New Yorkban 2001. szeptember 11-én (Fotó: AP via Beta archív)
