A topolyai és a kishegyesi határban a napraforgó betakarítása a végéhez közeledik, miközben a kukorica aratása javában zajlik. A terméseredmények messze elmaradnak az elmúlt években megszokottaktól, és az aszály nemcsak a betakarítást, hanem az őszi munkálatok megkezdését is megnehezíti.
Branko Dudić mezőgazdasági mérnök, a topolyai Bácska Földműves-szövetkezet igazgatója elmondta, hogy a napraforgó betakarítása már a végéhez közeledik, az eredmények azonban szerények. A térségben átlagosan mindössze 1000–1100 kilogramm napraforgó termett holdanként. A napraforgó kilójáért jelenleg 45 dináros előleget fizetnek, a végleges felvásárlási ár várhatóan csak szeptember végén válik ismertté.
A gazdák számára a gyenge hozam miatt különösen fontos lenne, hogy a termény ára valamelyest ellensúlyozza a kiesést és a termelési költségek emelkedését. A többi növénykultúra sem hozza ugyanis a várt eredményt. A kukorica betakarítása is megkezdődött, helyenként már hetekkel ezelőtt. A kombájnok egyre több területen munkálkodnak. A minőség függvényében a szövetkezet 19-20 dinárt fizet a termény kilójáért. A terméseredmények azonban nem adnak okot optimizmusra. Az eddig betakarított parcellákon átlagosan 1200 és 2200 kilogramm közötti kukoricatermést jegyeztek holdanként. Branko Dudić szerint a kép rendkívül vegyes, ami elsősorban annak köszönhető, hogy egyes területek több csapadékot kaptak. Ezeken a földeken jobb eredményeket sikerült elérni, másutt viszont nagyon gyenge a termés. A szárazság mellett további problémát jelent a gombamérgek, köztük az aflatoxin megjelenése is. A szövetkezet tapasztalatai szerint a legtöbb esetben a mért értékek szerencsére a megengedett határérték alatt vannak, de a jelenség mindenképpen figyelmet igényel.
A REPCEVETÉS IS VESZÉLYBE KERÜLHET
Az évnek ebben az időszakában a termelők általában már megkezdik a talaj előkészítését az őszi káposztarepce vetésére. Az idén azonban az aszály, a rendkívüli szárazság és a magas hőmérsékletek miatt erre a legtöbb helyen nem volt lehetőség. Az elmúlt időszakban ugyan hullott némi csapadék, a térségben 3 és 6 liter közötti mennyiségeket mértek négyzetméterenként, ez azonban messze nem elegendő a megfelelő talaj-előkészítéshez. Branko Dudić szerint ilyen körülmények között hagyományos szántásról gyakorlatilag nem lehet beszélni. A termelők ezért elsősorban tárcsával próbálják megmunkálni a földeket, ahol erre egyáltalán lehetőség van. Közben egyre többen fontolgatják azt is, hogy az idei körülmények között egyáltalán belevágjanak-e a repcetermesztésbe. Ennek már a vetőmagpiacon is érződik a hatása. A vetőmag beszerzése bizonyos mértékben akadozik, hiszen a gazdák egy része még kivár, és mérlegeli, hogy a rendkívül száraz talajviszonyok mellett érdemes-e vállalni a repce termesztésével járó kockázatot. A műtrágya iránt is gyenge az érdeklődés. A bizonytalanság a műtrágyapiacon is érezhető. A Bácska Földműves-szövetkezet szabad értékesítésben jelenleg háromszor 15-ös, illetve 10-26-26-os NPK műtrágyát kínál. Az előbbi kilója 70 dinárba, az utóbbi pedig 85 dinárba kerül. A szövetkezet igazgatójának elmondása szerint azonban az érdeklődés meglehetősen gyenge. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a gazdák jelenleg egyszerűen nem tudják, miként készítsék elő megfelelően a talajt. A száraz, kemény földbe ugyanis a műtrágyát sem lehet megfelelően bedolgozni.
Az idei ősz így a topolyai és kishegyesi termelők számára több szempontból is rendkívül bizonytalannak ígérkezik. A napraforgó és a kukorica gyenge hozama már most jelentős kiesést okoz, miközben a következő termelési ciklus megalapozását is akadályozza a csapadékhiány. A gazdáknak egyszerre kellene betakarítaniuk a meglévő termést, előkészíteniük a földeket és dönteniük a következő vetési idényről – mindezt olyan körülmények között, amikor maga a talaj sem biztosítja a megszokott munkafeltételeket.
Branko Dudić szerint a következő időszakban ezért különösen nagy jelentősége lesz annak, hogy érkezik-e számottevőbb csapadék, amely lehetővé tenné a talaj megfelelő előkészítését és az őszi munkálatok folytatását, hiszen tervezni kellene az árpa, majd a búza vetését is.
Nyitókép: A napraforgó jobban tűri a szárazságot, mégis gyengén termett (Fotó: Tóth Péter)
