Nagyszerű, fémes rendezvényre került sor a közkedvelt zentai vendéglő padlásterében.
Természetesen nem az ócskavas begyűjtéséről van szó, hanem épp ellenkezőleg, a metálzene értékes képviselőinek közös fellépéséről. Mindössze 200 dinár ellenében a kemény hangzás hívei a temerini Testet Ölt és a szabadkai All The Arms We Need beszédes elnevezésű bandákat tekinthették meg érintésnyi távolságból, majd pedig a magukat „helybeli death metal idiótáknak” becéző Ashen Epitaph indította be az idei koncertsorozatát. A zsúfolásig megtelt teremben a nézőszám csak azért nem múlta felül a belépőjegy árát, mert annyian be sem fértek volna a klubhelyiségbe.
Az első részben felvonuló szakaszok máris kellő alaphangulatot biztosítottak, hiszen ők is a metálzene reményteljes követői és egyben elkövetői közé tartoztak, és ahogyan ilyen helyen illik, a nézőtéren valóságos mosh-pit alakult ki. Igaz, csak 10-12 edzett fiatalember taszigálta egymást elemi erővel, legalábbis ennyien maradtak állva, amikor odaértem az előadásra. Később persze megnyugodva állapítottam meg, hogy egyiküknek sem görbült meg a haja szála sem, az pedig szinte mindegyiküknek a derekáig ért. További látványosságnak számított, hogy bárki akár sörösüveggel a kezében sétálhatott a színpad közvetlen közelében, amivel Európában kevés ilyen jellegű rendezvény dicsekedhet manapság. Ifjúságunkat azonban a legnagyobb dicséret illeti, mert ilyen laza körülmények között sem tört be senkinek a feje, de még a zenészek mögötti hatalmas tükör sem.
A hazai közönség kedvencei jóval éjfél után ragadták meg hangszereiket, hiszen a szombat esti buli modern olvasatban már inkább vasárnap hajnalit jelent, de ők aztán még jobban felforrósították a belső légkört, még a muzsikájukhoz hasonlóan kőkemény kültéri fagyok ellenére is. Alapos áttekintést kaptunk az immár tizenharmadik éve fennálló brigád munkásságából, méghozzá eredeti felállásban, ami ugyancsak kuriózumnak számít ebben a világban. A fergeteges ritmusú műsor folyamán az éppen készülő új lemezről is csemegézhettünk egy szám erejéig, és elégedetten nyugtáztuk, hogy a percenkénti ütésszámmal bizony ott sem lesz fennakadás. Befejezésül még egy Sepultura-átiratot is kaptunk ajándékba, ennek ellenére nehezen tudtunk belenyugodni, hogy ezúttal a szokásosnál rövidebb ideig, alig háromnegyed óráig tartott a fejrázás. A fiúknak azonban tartalékolniuk kellett némi energiát a másnapi, nagy jelentőségű vendégszereplésre, ugyanis Budapestre, a nemzetközi Death by Metal fesztiválra kaptak meghívást, mégpedig a műfaj egyik élcsapatával, a kanadai Kataklysm formációval egyetemben. Ebből kifolyólag ott már több ezer zenekedvelő fiatal előtt csillogtathatták meg tudásukat, és bizonyíthatták, hogy Zenta e tekintetben is rákerült a világtérképre.
