Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint rendkívül veszélyes lenne választásokat tartani a háború közepette, mert egy ilyen lépés tovább mélyíthetné az ország belső megosztottságát. Az államfő a kijelentést azt követően tette, hogy a leváltott volt védelmi minisztere, Mihajlo Fedorov a demokratikus választási folyamat újraindítását sürgette. Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma 2024 májusában járt le, ugyanakkor a hadiállapot idején az alkotmányos és választási szabályok alapján a választások megtartása nem lehetséges.
A választások kérdését az utóbbi napokban Mihajlo Fedorov, a júliusban leváltott védelmi miniszter állította ismét a belpolitikai vita középpontjába. A 35 éves politikus augusztus 18-án közzétett videójában úgy fogalmazott: a demokrácia nem lehet Oroszország és a háború túsza, ezért szerinte meg kell találni a választások biztonságos és jogszerű lebonyolításának módját. Fedorov ugyanakkor nem jelentette be, hogy indulna az elnökválasztáson. A BBC-nek adott interjújában későbbi politikai szerepvállalását sem zárta ki, azt azonban hangsúlyozta, hogy erről csak a választási folyamat újraindításának körülményei között lehetne dönteni.
A volt miniszter kezdeményezését nem mindenki támogatta. A Kijevben Fedorov menesztése miatt rendezett tüntetések egyik szervezője később elhatárolódott a választások azonnali megtartására vonatkozó felhívástól, arra hivatkozva, hogy erre háborús körülmények között sem jogi, sem gyakorlati szempontból nincs lehetőség. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) július 20. és augusztus 3. között végzett felmérése szerint az ukránok többsége továbbra sem támogatja a választások megtartását a háború befejezése előtt. Mindössze 15 százalék véli úgy, hogy már a harcok lezárása előtt voksolni kellene. További 23 százalék a tűzszünet és megfelelő biztonsági garanciák után tartaná elfogadhatónak a választásokat, míg 57 százalék szerint csak a végleges békemegállapodás és a háború teljes lezárása után kellene választást tartani.
A választások megszervezése egyébként számos gyakorlati akadályba ütközne. Kérdéses lenne például a fronton szolgáló katonák szavazása, a külföldön tartózkodó több millió ukrán részvétele, valamint az orosz és oroszbarát erők által ellenőrzött területeken élők választójogának gyakorlása. A szakértők emellett az orosz dezinformációs kampányok veszélyére is figyelmeztetnek.
A volt védelmi miniszter a választások mellett az ukrán kormány korrupciós ügyeiről is beszélt a BBC-nek. Szerinte a közelmúltban indított pénzmosási nyomozás kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij tudott-e a környezetében esetlegesen zajló korrupcióról. Fedorov ugyanakkor azt mondta, nincs bizonyítéka arra, hogy Zelenszkij személyesen érintett lenne korrupcióban. Saját miniszteri időszakára visszatekintve azt állította, hogy az elnök soha nem adott neki jogellenes vagy az integritásával ellentétes utasítást.
Zelenszkij és Fedorov konfliktusa azután éleződött ki, hogy az elnök júliusban menesztette a védelmi minisztert. A leváltás hátterében a hírek szerint Fedorov és Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők akkori főparancsnoka közötti feszültség is szerepet játszott. Szirszkijt később szintén leváltották. Fedorov korábban digitális átalakításért felelős miniszterként, majd védelmi miniszterként is az ukrán hadsereg technológiai fejlesztésének egyik meghatározó alakja volt. Nevéhez kötik többek között a drónhadviselés fejlesztését és a katonai beszerzések modernizálását. A volt miniszter szerint a háború jövőjében továbbra is a technológiai innováció és a drónok kapnak majd meghatározó szerepet.
Nyitókép: Pixabay.com
