Farsangi varázslat

Az újvidéki Dunavirág Óvoda termei ismét megteltek nevetéssel, csilingelő hangokkal és színes jelmezekkel: a tizennyolcadik farsangi télűző mulatság minden korosztály számára különleges élményt kínált. Az esti forgatagban a gyerekek és a szülők egyaránt részesei lehettek annak a hagyománynak, amely évről évre életre kelti a közösség összetartó erejét.
– Nálunk a farsangnak hosszú-hosszú hagyománya van. Ez nemcsak az óvodai élet része, hanem az egész telepi közösség napja. Készülünk rá, minden apró részletre figyelünk, legyen az a csilingelő sapka, álarc, kiszebábu vagy a csörgők elkészítése– osztotta meg Lelik Terézia, az óvoda vezető óvónője. 

A mulatság során a gyerekek nemcsak játszottak, hanem megtapasztalhatták a népi hagyományok varázsát is. A kiszebábu, amelyet minden évben elkészítenek, tele volt olyan rajzokkal, amelyek a gyerekek félelmeit jelenítették meg: boszorkányok, szellemek, pókok és más sötét teremtmények. A farsang végén a tűz lángjaiban ezek a félelmek szimbolikusan elillantak. – Elégetjük, és huss, már nincsenek is – mondta Terézia mosolyogva.
A nap folyamán a három csoport – a legkisebbek, a középső és a nagycsoportosok – mutatta be műsorát a vendégeknek. A gyerekek népi ritmusokra táncoltak, énekeltek, és apró játékokkal szórakoztatták a közönséget. A műsor nem ismételte önmagát: mindig új elemekkel, kreatív ötletekkel gazdagítják a farsangi repertoárt, így minden évben különleges élményt nyújt mindenkinek.

Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnök asszonya, aki osztálytanító Nagybecskereken és Muzslyán, különösen lenyűgözve figyelte a gyermekek produkcióját: – Elképesztő, ahogy az óvónők ezt a rengeteg munkát belefektették, és milyen fergeteges hangulatot teremtettek a kicsikkel. Látszott, hogy mindent korosztályhoz mérten, ügyesen válogatottak ki, és így adták át az értékeket. Már most láthatók a tehetségek, akikkel később néptánc- vagy színjátszó csoportokban is lehet majd dolgozni.
A farsang nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is örömet okozott. Az ovisok és családjaik együtt készültek a jelmezekre és a frizurákra, a közös próbák során pedig a három csoport szinte egy nagy közösséggé kovácsolódott. 
Terézia így összegezte a nap hangulatát: – A szülők is élvezik, várják, milyen frizura lesz, milyen ruhát készítsenek. Az óvoda jeles napjai – a mikulás, a farsang, a karácsony – mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek boldog élményekkel gazdagodjanak. 

A rendezvény nemcsak hagyományőrző, hanem közösségépítő célt is szolgál. Gabriella szerint különösen fontos, hogy a magyar nyelvű, anyanyelvi és népi értékeket közvetítő programok fennmaradjanak a szórványban: – Amíg lelkes pedagógusok és óvónők vannak, addig mindent meg kell tenni azért, hogy ezek a csoportok megmaradjanak. Ha megszűnnének, veszélybe kerülne Újvidék magyarsága. Ezért minden ilyen alkalom, amikor a gyerekek boldogan, játékosan tanulnak, igazi érték. 
Ahogy a csilingelő hangok bejárták az óvoda minden szegletét, látszott, hogy a farsang több mint ünnep: közösség, öröm és hagyomány egyszerre. A Dunavirág Óvoda 18. farsangi mulatsága ismét bebizonyította, hogy a kis lépések és a gondos felkészülés nagy élménnyé varázsolhatják a mindennapokat – a gyerekek, a szülők és a pedagógusok számára egyaránt.