Az 1942-ben Decsen született, Budapesten élő Czakó Gábor hazájában és határon túl egyaránt ismert és népszerű elbeszélőként, regény- és drámaíróként, esszéistaként, nyelvészként, cikkíróként, szerkesztőként stb. A mintegy 40 könyve rendhagyó, megújított műfajú és olvasmányos. A szerző pályáját többek között József Attila-, Kortárs-, Sajtótisztesség , Babits Mihály-, Arany János-díj fémjelzi.
A közkedvelt író gyakori, meghívott vendégelőadó a Délvidéken is, apai őseinek a szülőföldjén. Mostani bácskai körútjának első állomása az újvidéki Petőfi Sándor MME székházában volt december 12-én. Itt szépszámú tisztelője fogadta, az Újvidéki Magyar Olvasókör civil szervezet rendezvényén. Matuska Márton író és publicista méltatta Czakó Gábor alkotómunkáját. A szervező társulat művészeti körének ifjú tagjai – Kanizsai Viktor, Povázai Ágnes és Fehér Ildikó – mutatták be a szavaiért felelősséget vállaló igazmondó írót, majd szemelvényeket idéztek a Beavatás a magyar észjárásba című legújabb könyvéből (2008). E megnevezett művére épült Czakó Gábor tanulságos és hangulatos értekezése. Nyelvrégészként vizsgálta „a szavakban, jelentős összefüggésekben, szerkezetekben és egyéb nyelvi elemekben rejlő megőrződött érteményeket, összefüggéseket.” Nagy jelentőséget tulajdonított az ún. gyökrendnek. Szakirodalomból merítve és önálló „nyelvi ásatást” végezve következtetett számos gyökszó (a szótő alatti gyökér, gyök) eredetére, származékaira, illetve jelentésére és szerepeire. Beavatott nyelvédesanyánk örökségébe, vagyis gazdag szókincsünk és szövevényes nyelvtani rendszerünk titkaiba. Találékonyan, érdekes példák által tárta fel anyanyelvünk sajátosságait. Kérdéseket tett fel az érdeklődő látogatóknak, akik válaszadással és szóelemzéssel kapcsolódtak be az előadó fejtegetésébe. Így úgymond együtt keresték fel hajdani nyelvrokonainkat. Nyelvhasználatunkban meghonosodott és módosult vendégszövegeket vetettek össze. Szóállományunk hely- és személynevei utaltak a hajdani magyar fejedelmi országközpont helyére. A nyelvrégész-előadó fő témái voltak a nyelv és a zene kapcsolata, a magyar nyelv lelke, a magyar észjárás, helyváltoztatást jelentő igék stb. Méltatta a képi gondolkodást a köznyelvben az irodalmi művekben és a Bibliában. Megállapította, hogy nyelvünk sajátossága, a mondat – és szószerkesztés szabadsága.
Az esten Czakó Gábor kiállította néhány könyvét (bemutatott művén kívül a Várkonyi krónika, Tündérfalva, Beavatás, Ádám bokra, Mondatok, Isten családja, Belátó (cikkek) és a magyar rémmesék kötetei). Sokan fellapozták ezeket a kiadványokat és közülük jó néhányat megvásároltak az író dedikálásával. Az előadás után a látogatók újabb kérdésekkel fordultak a szerzőhöz, szóltak olvasmányélményeikről. Együtt „régészkedtek” anyanyelvünk világában.
