Kezdettől fogva telt ház előtt tartják meg előadásaikat az előadók a múzeum emeleti termében, és Topolya történetét a kőkorszaktól a 2000-es évekig dolgozzák fel. A közelmúltban Derkovics Anetta történész A topolyai uradalom a Kray család idején című előadását, majd Morvai-Rácz Richárd történész Topolya a dualizmus viharában (1867–1914) című előadását kísérték figyelemmel az érdeklődők. Derkovics Anetta többek között arról értekezett, hogy Topolya méltán viselte 1806-tól a mezővárosi címet, amelynek adományozását báró Kray Pál kezdeményezte, de halála miatt az elnyerés rögös útját már fia, Ferenc járta ki.
A lakók életében ez változást hozott, hiszen az évi három országos kirakodó- és jószágvásár az anyagi javak cseréjére nyújtott lehetőséget, ami a kézművesek és kereskedők letelepedésére gyakorolt pozitív hatást. Érdekes volt hallgatni, amikor az előadó kitért az előadás helyszínéül szolgáló kastély építésére is. A Kray-kastélyban van jelenleg a múzeum. Egykor a főbejáraton lovas kocsival is be lehetett hajtani. A termek és szobák fűtését több kandallóval oldották meg. A késői barokk stílusú emeletes kastélyt krajovai és topolyai báró Kray Pál táborszernagy építtette. Az alapkövet 1800. október 4-én tették le, így az idén 225 éves a kastély. A feljegyzések szerint bebútorozták és lakták is már 1802 telén. Férfiágon azonban 1852-ben kihalt a Kray család, ami a legenda szerint ahhoz is köthető, hogy egy, a táborszernagy által elfogott lázadó a kínpadon megátkozta őt és családját.
Morvai-Rácz Richárd előadásában a „boldog békeidőkről” értekezett. Topolya korabeli fejlődéséhez a legnagyobb lendületet a Budapest és Zimony közötti vasútvonal megépítése jelentette. Elkészült a Bodrogh Mór által alapított körkemencés tégla- és cserépgyár, valamint a Csifcsák család téglagyára is. Az áru is gyorsabban érkezett a városba, az itt készült termékek is gyorsabban jutottak el más piacokra. Új üzemek és vendéglők nyíltak, megépült az új városháza, elkezdődött a telekrendezés, a városrészek tervszerű kiépítéséhez kijelölték az új utcasorokat. A XX. század elején felépült a katedrálisszerű új topolyai templom. Felavatták – hétezer ember jelenlétében – az időközben elhunyt dr. Hadzsy János szobrát is, mely ma az egészségház udvarában látható. A XIX. század végén és a XX. század elején a tehetősebb topolyai polgárok komolyabb lakóépületeket építettek.
Ma este folytatódik az előadások sora. A múzeum emeleti termében 18 órakor ft. mgr. Szakály József címzetes prépost, esperesplébános Topolya apostola a két világégés árnyékában című előadásában, ezt követően pedig Tomik Nimród történész Topolya a két világháború között című előadásában szól a hallgatósághoz. Október 29-én Nagyidei Márk történelem szakos egyetemi hallgató Adalékok a topolyai járás és Topolya község közigazgatási változásai a titói Jugoszláviában című előadását tartja, Balassa Endre közgazdász, térségfejlesztési szakember, Topolya korábbi polgármestere pedig a Feldolgozandó történések a 90-es évekből című előadását mutatja be. November 5-én zárul a rendezvénysorozat, amikor Bednárik Prokec Zita, a Juhász Erzsébet Könyvtár igazgatója nyitja meg a topolyai könyvtár gyűjteményéből és helytörténeti kiadványokból összeállított kiállítást az intézmény épületében.
Nyitókép: Derkovics Anetta az előadás helyszínéül szolgáló kastély törté- netéről is beszélt (Fotó: Tóth Péter felvétele)
