Az enyészet lett úrrá az épületen, az üszkös falakat belepi a gyom
2000. október 24-e a bajsaiak számára emlékezetes dátum: ekkor égett le a patinás, páratlan szépségű művelődési ház uk . Írásunkban a nagy múltú épület fénykorára emlékezünk, és a falu vezetőségének jelenlegi terveit foglaljuk össze.
A valamikori Zákó-kúria a 19. század elején épült, a család egyik legrátermettebb tagja, Zákó Demeter építtette. Az ő nevéhez fűződik a település ortodox templomának létrehozása is. Az említett úrilak a három templommal együtt Bajsa jelképévé vált.
Az épület eredeti állapotában
A későbbieben az épület a Vojnitsok, majd a Wámoscherek birtokába került. Legutolsó tulajdonosa Wámoscher Dezső volt, aki 1939-ben halt meg. Ezt követően az örökösök vendéglővé alakították át a kastélyt, ezáltal a 16 szobából két nagyobb és néhány kisebb helyiség jött létre. Egy ideig így üzemelt.
A II. világháborút követően nacionalizálták, de továbbra is meghatározó szerepe volt a közösség életében. Helyet adott ugyanis a műkedvelő színjátszóknak, a báloknak, a lakodalmaknak és egyéb közösségépítő összejöveteleknek. Itt szólalt meg a falu első nyilvános televíziója, amelynek adását néha akár 50–60 ember is szemlélte. Az idő múlásával az épület egyre rosszabb állapotba került, és javításra szorult.
1974-ben került sor a kastély újabb átalakítására a helyi hozzájárulásokból. A kor elvárásainak megfelelő technológia alkalmazásával kívül-belül új köntöst kapott. Létrejött a 300 férőhelyes színházterem korszerű színpaddal és megvilágítással, valamint hozzáépült a 12 000 kötetes könyvtár és az olvasóterem is. A valamikori gazdatiszti épületben egy vendéglő kapott helyet, a főbejárat fölött pedig vendégszobákat alakítottak ki, amelyek összekötötték a két épületet. Az épületegyüttes szépségét a hozzátartozó park növelte, amelyben évszázados tölgyek és egyéb faritkaságok díszelegtek. A felsoroltak lehetővé tették, hogy a Zákó-kastély a környék egyik legimpozánsabb kultúrotthonává váljon.
A látványterv már elkészült
A színpadán jeles alkalmakkor felléptek a falu óvodásai, az általános iskolások, a művelődési egyesület színjátszói, a falu ez idő tájt alakult citera- és tamburazenekara, valamint az asszonykórus. Ezenkívül lehetőséget nyújtott ismeretterjesztő elődások megtartására, mint például Ulmer Gáspár helytörténeti, Szekeres László és Ricz Péter régészeti beszámolójára, továbbá Székely Tibor világutazó az emberevől földjén átélt élményeinek bemuatására. A színházkedvelő közönség sokszor tapsolt a szabadkai Népszínház művészeinek és a magyarországi kiválóságoknak. Többek között Latinovits Zoltánnak, Hofi Gézának, a Zárai–Vámosi énekkettősnek stb. Az épület a művelődési élet fellegvára volt mintegy 55 éven át.
Sajnos a felsoroltak mind semmivé foszlottak. A felelőtlen emberi viszonyulás miatt a kastély a tűz martaléka lett. Azóta az enyészet lett rajta úrrá, az üszkös falakat belepi a gyom, és az időjárás viszontagságai tovább károsítják a még megmaradt részeket. A 21. században Európa szívében párját ritkító faluvá vált Bajsa. A segítségért kiáltó szó nem talál meghallgatásra, a probléma pedig nem oldódik meg magától.
Nem tudni, vajon hány évnek kell még elmúlnia, hogy ennek kapcsán elmozduljunk a holtpontról, és fölépüljön Bajsa új kultúrotthona.
– A szabadkai Műemlékvédelmi Intézet munkatársai tavasszal végeztek el egy felmérést arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene restaurálni, visszaállítani eredeti állapotába a Zákó-kastélyt. Megállapították, hogy eredeti vonásait megőrizve szabad csak felújítani, ezért az időközben hozzáépített részt le kell bontani. Ez a felmérés valójában egy nemzetközi konferenciára készült, de alapját képezheti a további tervek kidolgozásának. Május 28-án és 29-én a helyi közösség két képviselője, dr. Tóth Isaszegi Sándor és jómagam részt vettünk a II. Nemzetközi Kastélykonferencián Écskán, ahol megismerkedtünk az eszéki részvevőkkel és megbeszéltük, hogy együttes erővel fogunk jelentkezni az IPA határon átnyúló pályázatokra. |
