Szerdán és csütörtökön ünnepeltük a munka ünnepét. A két munkaszüneti napot sokan családi vagy baráti körben töltötték, rostélyozással és bográcsozással. Városunkban népszerű program a palicsi majális is, ahol vidámpark és kirakodóvásár várja a látogatókat. Nem minden korban volt azonban ilyen békés ünnep a május elseje. A XIX. század végén, a XX. század elején nagy tüntetések fémjelezték ezt a napot, amikor a szakszervezetek és munkásmozgalmak tagjai azért vonultak utcára, hogy a nyolcórás munkaidő bevezetését követeljék. Ezeket a tüntetéseket gyakran karhatalmi eszközökkel verték szét. A XX. század második felében a keleti blokk országaiban az ünnepet arra használták fel, hogy a fennálló kommunista rendszert népszerűsítsék. Így volt ez hetven évvel ezelőtt is, amelyet a korabeli Magyar Szó segítségével elevenítünk fel.
Egyetlen napilapunk 1949. május 1-jei száma a Jugoszláv Kommunista Párt központi vezetőségének május elsejei kiáltványával a címlapján jelent meg. Ebben a kiáltványban a munkásokat, a parasztokat, a hadsereg tagjait, az ifjúságot, a városi és falusi lakosságot arra szólították fel, hogy küzdjenek az ország szocialista átalakulásáért és „harcoljatok a munkakerülők ellen”. Emellett a kor hidegháborús szembenállására is reflektáltak:
„Ezt a május elsejét is kemény és nehéz harc közepette várjuk, melyet hazánk átalakításáért, a szocializmus felépítéséért és győzelméért, a békéért és a népek közötti békés együttműködésért folytatunk.
A reakciós imperialista erők terveikkel és háborús előkészületeikkel veszélyeztetik a kapitalista iga alól felszabadult, és ma jobb életet építő ország fejlődését. A monopolista és imperialista körök új háborúval fenyegetőznek a Szovjet Szövetség és a népi demokrácia országai ellen. Igyekeznek örökkévalóvá tenni a gyarmati népek rabságát. Az a szándékuk, hogy gyengítsék sőt szétzúzzák az Egyesült Nemzetek Szervezetét” – áll a JKP kiáltványában.
Városunkban ezen a napon nem voltak tömeges és látványos felvonulások, ugyanis a nagy szabadkai gyárak, üzemek, földműves szövetkezetek képviselői a központi belgrádi és az újvidéki felvonuláson vettek részt. Persze ez nem azt jelenti, hogy Szabadkán eseménytelenül telt volna a munka ünnepe. Itt is voltak különböző rendezvények, sportesemények és kisebb felvonulások. A Magyar Szó már április 24-én részletesen ismertette az ünnep pontos menetrendjét:
„A szuboticai Népfront május elsejei ünnepségeket előkészítő bizottsága megbeszélte az ünnep műsorát.
A terv szerint május elsején reggel hatkor megszólalnak a szirénák, a katona és vasutas zenekar pedig zenés ébresztőt ad.
8-kor kezdődik a szemle. A fémmunkásokkal az élen minden üzem képviselteti magát a felvonulásban. Jelszavakkal grafikonokkal képekkel és egyéb módon szemléltetik a munka frontján elért győzelmeiket. Felvonulnak a termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek is.
Délután 3 órakor a stadionban folytatódik az ünnepély. Az ünnep keretében a »Spartacus« ifjúsága méri össze erejét a »Lokomotivával«. Utána talajtorna következik.
Ugyanebben az időben a város kultúregyesületeinek az épületeiben a népművészeti csoportok lépnek fel.
Este nyolckor újabb gyülekező lesz a népbizottság épülete előtti téren.
Május 2-án délelőtt a »Partizán« hálólabdázói a Spartacusszal játszanak. Ugyancsak délelőtt kerékpárverseny lesz a városban a Népkörben pedig »Lokomotiva« és a Spartacus birkózói mérik össze erejüket.
Délután Palicsra vonulnak ki Szubotica dolgozói ott folytatódik az ünnepély. Ekkor nyílik meg a palicsi fürdő” – olvashatjuk a napilapban.
