Ukrajna, Moldávia és a Nyugat-Balkán jövője az unióban van – emelte ki tegnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, amelyen egy nappal korábban vitát folytattak a szerbiai eseményekről. Többek között Aleksandar Vučić államfő múlt heti kijelentésére reagáltak, amelyben az újvidéki tüntetést támogató EP-képviselőket európai söpredéknek nevezte. Többen arra számítottak, hogy von der Leyen kitér a múlt heti újvidéki rendőri akcióra is, Vučić mondataira, illetve Szerbia európai útjára is, de ez nem történt meg.
Egy nappal korábban Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosa Strasbourgban arra hívta fel a figyelmet, hogy Aleksandar Vučić részvétele a moszkvai és pekingi katonai parádén, majd az EP Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőivel szembeni verbális támadása nem az a fellépés, amit egy EU-tagság felé igyekvő országtól elvárnak. A bővítési biztos az EP plenáris ülésén kiemelte, az alapvető jogok tiszteletben tartása, beleértve a békés gyülekezéshez való jogot is, Szerbia európai útjának kulcsfontosságú eleme. Az Európai Unió egy valóban demokratikus Szerbiát akar látni a tagságában, ezért támogatni fogja az országot a csatlakozás útján, de mint kiemelte, ehhez demokratikus hozzáállásra és reformokra van szükség.
Elmondta, az Európai Bizottság már hónapok óta aggodalommal figyeli a szerbiai eseményeket, a tíz hónapja tartó tüntetéseket. A szerbiai társadalomban mély megosztottság tapasztalható, tele frusztrációval és gyűlölettel, s ez az utcán is megmutatkozik. A rendőrséget az erőszak mértékével arányos fellépésre és az alapvető jogok tiszteletben tartására szólította fel.
– Elítélünk minden gyűlöletkeltő, vandalizmusból és erőszakból fakadó cselekményt. Felszólítjuk a feleket, hogy tegyenek lépéseket a feszültségek csökkentése érdekében. Kerülni kell a kormány képviselőivel és családjukkal szembeni erőszakot, ahogy a pártközpontok ellen fellépést is a tüntetések során – mondta Kos.
Az EP plenáris ülésének kezdetén a Szerbiáról szóló vita során a felszólaló EP-képviselők többsége arra hívta fel a figyelmet, hogy a tíz hónapja tartó tüntetések represszióba, erőszakba és a szerb társadalom mély polarizációjához vezetett, volt, aki azt emelte ki, hogy az autoritárius államvezetésnek nincs helye az EU-ban.
Tonino Picula, az EP szerbiai jelentéstevője arra hívta fel a figyelmet, hogy a provokációs helyzetek és az erőszak növekedése, valamint a médiumok feletti kontroll újra komoly vitát indított Szerbiáról. Hangsúlyozta, Brüsszel nem kínálhat Vučićnak sárgarépát, hogy ő aztán gumibotokat küldjön a saját népére.
A képviselők felszólalásuk során felvetették, hogy meddig hallgat a történések kapcsán az Európai Néppárt, amelynek tagja a Szerb Haladó Párt is. Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője a történések kapcsán korábban kiemelte, frakción belül téma lesz az SZHP jövője.
A téma kapcsán felszólalt Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja. Hangsúlyozta, az EP balliberális szárnya ismét Szerbiát tűzte napirendre, ahelyett, hogy az ország mielőbbi uniós csatlakozásáról beszélnének. Kiemelte, az országot több tragédia is megrázta rövid idő alatt, s ezek utcai mozgalmakat indítottak el. A társadalmi megrázkódtatás érthető volt, a követelések pedig indokoltak. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy ezeket a megmozdulásokat az ellenzék polgári engedetlenséggé és az anarchiává változtatta.
– Az Európai Parlament nem alkalmazhat kettős mércét. Igen, el kell ítélni a tüntetőkkel szembeni túlkapásokat. De ugyanúgy el kell ítélni a rendőrök elleni erőszakot is – mondta, majd hozzáfűzte: – Nem fogadhatjuk el azt, hogy huligánok próbálnak polgárháborút kirobbantani. Az erőszakot el kell ítélni, a politikai vitákat pedig az utcákról vissza kell vinni a parlamentbe.
