Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Gavrilo Princip utca az Újváros helyi közösségben található, a Szegedi út és az Ivan Maštrović utca között húzódó L-alakú utca, amely a szarajevói merénylet elkövetőjének nevét viseli.
Gavrilo Princip 1895. július 25-én született egy bosznia-hercegovinai faluban. Nyolc testvére volt, de közülük hatan még csecsemőkorukban elhunytak. Princip gyermekként maga is elkapta a tuberkulózist. Tizenhárom éves korában Szarajevóba költözött, ahol középiskolai tanulmányait folytatta. 1911-ben csatlakozott az Ifjú Bosznia elnevezésű, fiatalokból álló forradalmi mozgalomhoz. A szervezet Bosznia-Hercegovina Osztrák–Magyar Monarchia általi megszállása ellen harcolt, valamint azért küzdött, hogy a terület egyesüljön Szerbiával és a többi délszlávok lakta területtel. 1912-ben Principet kicsapták az iskolából, mert Monarchia-ellenes tüntetéseken vett részt. Princip ekkor elhagyta Szarajevót és gyalog Belgrádba ment. A szerb fővárosban a törökök ellen harcoló hadsereghez akart csatlakozni, de a toborzók túl alacsonynak és gyengének találták, ezért jelentkezését elutasították. Princip ekkor csalódottan visszatért Boszniába. Az elkövetkező hónapokban Szarajevó és Belgrád között ingázott, közben pedig az Ifjú Bosznia tagjaként megtanult lőni, bombákat használni. 1914 tavaszán Dragutin Dimitrijević Apis szerbiai vezérkari ezredes, a Fekete Kéz nevű titkos társaság alapítója arról értesült, hogy Ferenc Ferdinánd, a Monarchia trónörököse részt kíván venni az 1914. június végi boszniai hadgyakorlaton. Ekkor a társaság megkezdte a merénylet szervezését. Apis az Ifjú Bosznia néhány tagját bízta meg a végrehajtással. Köztük volt Gavrilo Princip is. A trónörökös feleségével Chotek Zsófia hercegnével 1914. július 28-án érkezett Szarajevóba. Az összeesküvők dolgát megkönnyítette, hogy a trónörökös útvonalát az újságok napokkal korábban közölték, továbbá meglehetősen hanyag biztonsági intézkedések mellett szervezték meg azt. Az útvonal mentén összesen hét merénylő várt Ferenc Ferdinándra. Közülük háromnak nyílt lehetőség a merénylet végrehajtására. Egy közülük tétlenül nézte végig, ahogy elhalad előtte a konvoj, egy másik bombát dobott a trónörökös autójára, a szerkezet azonban késve robbant fel. Később a konvoj éppen a várakozó Gavrilo Princip előtt haladt el. Princip kapva kapott az alkalmon és pisztolyával több lövést is leadott. Zsófia a helyszínen életét vesztette, Ferenc Ferdinánd egy órán belül halt bele sérüléseibe. Principet a helyszínen elfogták. Mivel még fiatalkorúnak számított, nem halálra, hanem 20 év börtönbüntetésre ítélték. A szarajevói merénylet a több mint 15 millió áldozatot követelő I. világháború kiindulópontjává vált. A háború végét Gavrilo Princip már nem érte meg. 1918. április 28-án halt meg tuberkulózisban a csehországi Theresienstadt börtönében. Személye és tette a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek nemzeti hősként tisztelik mások terroristát látnak benne, aki közvetve milliók haláláért felelős.
A Gavrilo Princip utca az I. világháború utáni várostérképeken látható először, Gavrilović (Gavrilovićeva) néven. Mai elnevezését a II. világháború után kapta.
Nyitókép: Az L-alakú utca az Újváros helyi közösségben található / Fotó: Patyi Szilárd
