Ma van az öngyilkosság megelőzésének világnapja. A szabadkai Közegészségügyi Intézet a világnap apropóján felhívással fordult a polgárok felé azzal az ösztönzéssel, hogy Kezdjünk el beszélgetni. Ezzel szeretnének egy új szemléletet kialakítani, miszerint nem tabu az öngyilkosságról nyíltan kommunikálni. Ezzel inspirálják az egyéneket és a közösséget, hogy nyílt és őszinte párbeszédet folytassanak az öngyilkos magatartásról, mivel ezek növelhetik a tudatosságot és a könnyebb megértést.
Évente több mint 700 000 ember hal meg öngyilkosság következtében a világon, melyet 58 százalékban 50 éves kor alatti személyek követnek el. Bár a legmagasabb szám 65 év felett figyelhető meg, azonban az öngyilkosság a negyedik helyen áll, ezzel a vezető halálozási ok a 15–29 éves korosztályban. A szuicidum elkövetői 77 százaléka közepesen alacsony jövedelmű országból származtak.
Szerbiában közepesen magas az öngyilkossági arány, 100 000-ből 10.7 ember vet véget az életének. Előző évben 703 személy oltotta ki az életét, melyből 535 férfi és 168 nő volt – áll a Köztársasági Statisztikai Hivatal oldalán. A kimutatások alapján kétszer több férfi követ el öngyilkosságot, mint nő.
A legmagasabb arányt az ország északi részén mérték, ahol a 100 000-ből 25 ember vesztette életét. Az észak-bácskai körzetben tavaly összesen 40 személy, köztük 31 férfi vetett önkezűleg véget az életének. Szerbiában minden ötödik áldozat 50 évnél fiatalabb volt, míg minden második a 65 év feletti korosztályhoz tartozott. A kimutatás szerint az öngyilkosságot elkövetők 80 százaléka kapcsolatban állt háziorvosával.
Fontos ismerni az öngyilkosság figyelmeztető jeleit, ilyenek például a reménytelenség, a kilátástalanság érzése, a szorongás, a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás, akár barátok és család kerülése. Ugyancsak figyelmeztető jelek lehetnek a kontrollálhatatlan düh, a meggondolatlan vagy kockázatos viselkedés, droghasználat növekedése és az alvási zavarok is.
Az öngyilkos magatartás sokrétű. Az öngyilkosság a mentális zavarokhoz kapcsolódik, különösen a depresszióhoz. Emellett az alkoholizmus, valamint a korábbi öngyilkossági kísérletek is nagy hatással vannak rá. A tragédia megtörténhet impulzívan is, amikor az egyén már nem képes megbirkózni a terhekkel. A magánszemélyek problémái, (mint például anyagi gondok, bántalmazás, háborús tapasztalatok, stressz, betegségek) mellett még magasak az öngyilkossági arány a hátrányos helyzetű, diszkriminációnak kitett csoportok körében is.
Telecski Borisz pszichológus szerint több oknak kell közrejátszania abban, hogy valaki ilyen cselekedetet végrehajtson. Elmondása szerint már gyerekkorban kialakulhat az öngyilkossághoz vezető út. A bántalmazó neveltetés, degradáció, szeretet hiánya, alacsony önbecsülés, illetve későbbi traumatikus életesemények is hozzájárulhatnak az öngyilkossághoz.
– Szabadkán kétféleképp kezelhetik a depressziós embereket, attól függően, hogy milyen szintű depresszióról van szó. Van a pszichiátriai és pszichológiai segélynyújtás. Akiknél már a depresszió olyan szintű lesz, hogy öngyilkossági gondolatai és kísérletei vannak, ott a legjobb a kettő kombinációja. Így neurofiziológiailag is megalapozzák az eredményeket, sőt gyógyszeres kezelést is kapnak, legtöbbször antidepresszánst. Azután beszélgetéseken vesznek részt a szakemberekkel, ahol az életkörülményeket, gondolatokat, cselekedeteket próbálják pozitív irányba változtatni. A depresszióval párosulhat bipoláris rendellenesség, szorongás, ezért fontos, hogy időben pszichoterápiás és a gyógyszeres kezelést kapjon a páciens – taglalta a szakember.
A szabadkai Közegészségügyi Intézet felhívásában arra is kitérnek, hogy senki se féljen segítséget kérni, beszéljenek az öngyilkossági gondolataikról. Családtagok, ismerősök is nyújtsanak támogatást, és bátorítsák a depresszióban szenvedő ismerőseiket, hogy keressenek fel szakmai segítséget. Emellett arra kérik a lakosokat, hogy 20 órakor helyezzenek egy mécsest az ablakba és emlékezzenek meg az elveszített szeretteikről, és adjanak támogatást azoknak, akik túlélték az öngyilkossági kísérletet.
