Emmanuel Macron francia elnök tegnap elfogadta miniszterelnöke és általa kormánya lemondását. François Bayrou előző nap bukott meg, mert elveszítette a parlamenti bizalmi szavazást, amelyet saját maga kért a kemény megszorításokat előirányozó jövő évi költségvetési tervezet körüli bizonytalanságok miatt. Az utóbbi 67 évben először történt meg, hogy francia kormány parlamenti bizalmi szavazáson vesztette el mandátumát.
A voksolás után Macron elmondta: „a következő napokban” új miniszterelnököt nevez ki, és új kormány is alakul.
Macronnak harmadszor kell új miniszterelnököt találnia a kezdeményezésére tavaly megtartott előrehozott parlamenti választás óta. Hírek szerint valószínűleg Sébastien Lecornu eddigi védelmi miniszterből vagy Gérald Darmanin igazságügyi miniszterből lehet kormányfő. De néhány másik tárcavezető neve is felmerült, köztük Catherine Vautriné (egészségügy) és Éric Lombardé (pénzügy).
A 74 éves Bayrou-t nagy többséggel szavazták le a nemzetgyűlésben, miután képtelen volt Franciaország költségvetését rendbe tenni, és 2026-ra olyan tervezetet készített, amely nagy megszorításokat léptetne életbe, a kormányzati kiadásokat pedig 43,8 milliárd euróval csökkentené. A parlamentben óriási ellenállásba ütköztek a költségvetési javaslatai. A lakosság is zúgolódott, mivel az adósságmérséklés az állampolgárok szinte mindegyikét érintené. Pedig a hatalmas költségvetési deficit és a növekvő államadósság sürgős kezelése, illetve radikális csökkentése elkerülhetetlen, hiszen immár eléri 3,35 billió eurót, s a bruttó hazai össztermék (GDP) majdnem 114 százalékának felel meg.
A jelenlevő képviselők 364 igen szavazattal 194 ellenében, 15 tartózkodás mellett hagyták jóvá Bayrou eltávolítását a hivatala éléről, ahová tavaly december 13-án került. Mindössze bő nyolc hónapig vezette a törékeny kisebbségi kormányát.
A Franciaországot sújtó politikai válság ezzel új szakaszba lépett, tovább mélyült. Az EU második legfontosabb hatalmának számító ország ismét egy olyan időszakban maradt kormány nélkül, amelyet az egyre növekvő globális geopolitikai feszültségek (különösen pedig az Ukrajna elleni orosz háború elhúzódásának veszélye) és a gazdasági bizonytalanságok jellemeznek.
A kormányválságot nemcsak belföldön nézik aggódva, hanem az EU-ban is. Egy bizonytalan és gyenge új kormány se vidítaná fel Brüsszelt.
Boris Vallaud, a francia szocialisták (PS) parlamenti frakcióvezetője Macront tette felelőssé a válságért. Marine Le Pen, a jelenleg legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) meghatározó személyisége pedig már új, előrehozott nemzetgyűlési választásokat sürget.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint, ha erre sor kerülne, az RN és szövetségesei már az első fordulóban megszereznék a szavazatok 33 százalékát, jócskán megelőzve a baloldali pártokat és az államfőt támogató tábort. Egy ilyen eredmény majdnem megegyezne a tavalyival, s ezzel fenntartaná a politikai bizonytalanságot az országban.
Macron állítólag nem akar sem új parlamenti, sem idő előtti elnökválasztást. Többen felvetették ugyanis, hogy mondjon le (mandátumának 2027-es lejárta előtt). Korábbi nyilatkozataiban kizárta ennek lehetőségét, és a parlament feloszlatását is.
Miközben új politikai válság bontakozik ki, mára országszerte kormányellenes megmozdulásokat hirdettek. A hatóságok attól tartanak, hogy a tüntetők megpróbálnak lezárni több főutat és vasútállomást, s erőszakos cselekmények is előfordulhatnak. Ennek megakadályozására 80 ezer rendőrt vezényelnek ki országszerte a közterületekre.
Nyitókép: Emmanuel Macron francia államfő (balról) elfogadta François Bayrou miniszterelnök lemondását (Fotó: leparisien.fr)
