2024. június 14., péntek
SZABADKA ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGE NYOMÁBAN (10.)

Roznofszky József-bérpalota

A CIKKHEZ GALÉRIA KAPCSOLÓDIK.

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
1838-ig egy kisebb, hosszúkás, utcára néző ház állt a Strossmayer utca 22-es szám alatti telken, aminek helyére akkor egy családi ház épült. A telek tulajdonosa Georg Hatzmann német szűcs volt, akinek ez volt a második háza a szűk városközpontban. Iparos és nagybirtokos is volt, ezért tudott fenntartani két ekkora ingatlant. A ház a XIX. század második felében Kunecz Jakab és felesége, Sarolta birtokába került. Jakab nagy tiszteletnek örvendő kereskedő volt, egy évig pedig a zsidó hitközség elnöke. Az ingatlan 1908-ban új gazdára talált Roznofszky József és felesége, Rózsika személyében.
– A ház harmadik tulajdonosairól kapta a ma ismert nevét, Roznofszky Józsefről. Az ingatlan terveit 1909-ben Macskovity Titusz készítette, és a következő évben meg is valósította azt. A Strossmayer utcában jelenleg ez az egyetlen kétemeletes szecessziós épület. Macskovityhoz híven ezen az ingatlanon is megmutatkoznak a bécsi és darmstadti szecesszió jellegzetességei, amit hűen tükröz a homlokzat. Ihletet kapott a budapesti Vágó testvérek munkáiból is, ami a Roznofszky-palotán a félkör erkélyek több szárnyas ablakaiban, a vertikális több szinten húzódó virág motívumaiban, és a hatalmas félkör ablakokban nyilvánulnak meg. A homlokzat szimmetrikus, minek közepén helyezkedik el a kapubejáró. Az épület U alakban teljesedik ki az udvar irányába, ami már aszimmetrikus beosztású. A kapu mindkét oldalán két-két eltérő méretű üzlethelyiséget alakítottak ki, mindegyik három helyiségből áll. A szárazbejáratban egy lépcső vezet a lakrész felé. Mindkét emeleten két négyszobás lakást hoztak létre, amikben egyaránt megtalálható volt az ebédlő, a konyha, a balkonos szalon, az udvarra néző hálószoba, a nappali szoba, a gyerekszoba és a fürdőszoba. Nagy tervezési hiba volt, hogy a konyha távol került az ebédlőtől, így a folyosón keresztül lehetett csak közlekedni a két helyiség között, ez kicsit sem bizonyult használhatónak. Az épületben éléskamra és személyzeti szobák is helyet kaptak – fejtette ki a szakértő.

Nyolc lakásra és négy üzlethelyiségre van osztva / Molnár Edvárd felvétele

Nyolc lakásra és négy üzlethelyiségre van osztva / Molnár Edvárd felvétele

A két világháború között a bérpalotában két orvos lakott, Pajo Ivković Ivandekić, a Szabadkai Közkórház orvosa és igazgatója, illetve Barta Antal, Palicsfürdő főorvosa.
– Az államosítás után családoknak osztották szét a Roznofszky József-bérpalotát is, ahogyan az akkoriban jellemző volt a bérházakra. Az 1990-es évektől megnövekedett annak tendenciája, hogy a tehetősebb személyek és családok megvásárolják ezeket a lakásokat, amiket előbb vagy utóbb felújítanak, átalakítanak, és kiadásra szánják vagy üzlethelyiségeknek használják fel. Az épület 1986-ban esett át egy nagy restauráción, amihez a feltételeket a Szabadkai Műemlékvédelmi Intézet dolgozta ki. Egy nagyon impozáns helyen van a városközpontban, aminek bal oldalán ma egy új épület van. Az új ingatlan nagyon beleillik a környezetébe. Az építészeknek mindig nagy kihívást jelent, hogy egy régi épület mellé olyat alkossanak, ami odaillik és nem veszélyezteti a mellette álló régi ingatlant. Ez esetben ez kiválóan látható, mint ahogy az is, hogy egy századfordulós ház emelete, mint a Roznofszky-palotáé, mennyivel magasabb egy újhoz képest. Száz éve egy szoba belmagassága 4 méter volt, ma ez 2,70 méter. A Roznofszky-bérpalotát legutóbb 20 éve újították fel, a homlokzatot restaurálták, az ornamentika minden részletét megőrizték, a nyílászárókat helyreállították és felfrissítették, a falakat pedig átfestették. A palotát hajdan vörös márvány borítás szegélyezte, ami az évek során eltűnt, így mosott kővel helyettesítették, melyet pirosra festenek azóta is. Megőrizték a sárga macskakövet a szárazbejáratban, és a kutat is az udvarban – mondta Szűcs Balázs.

Molnár Edvárd felvétele

Molnár Edvárd felvétele

Nyitókép: A bérpalota részben magán, részben pedig állami tulajdonban van / Molnár Edvárd felvétele