A városi Történelmi Levéltárban az elmúlt időszakban olyan dokumentumokra találtak, amelyek arra mutatnak rá, hogy a Kosta Nađ kaszárnyát a város építette fel a saját földterületén. Ezekre a dokumentumokra hivatkozik az önkormányzat, amikor azt kéri, hogy a kaszárnyát térítésmentesen vezessék be a város tulajdonában levő ingatlanok közé – hangzott el a Városi Tanács tegnapi ülésén.
Amikor 2006-ban lehetőség nyílt arra, hogy az önkormányzatok megvásárolják azokat a katonai objektumokat, amelyek a Szerbiai Hadsereg működéséhez nem szükségesek, Szabadka hajlandóságát fejezte ki a terület megvásárlására. Azóta azonban a levéltárban olyan dokumentumokra bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy a kaszárnya a város tulajdonát képezte 1945 előtt.
– A köztársasági Vagyonjogi Igazgatóságon keresztül az önkormányzat javaslatot továbbít a kormányhoz, hogy a Kosta Nađ kaszárnyát térítésmentesen Szabadka tulajdonában levő ingatlanaként jegyezzék be. A Történelmi Levéltár munkatársai ugyanis olyan dokumentumokra bukkantak, amelyek 1878-ból származnak, és a területet úgy említik, mint a város tulajdonában levő ingatlant. Ugyanakkor az első adatok, amelyek az épületekre utalnak, 1902-ből származnak. Ezek az adatok szerint ezeket az épületeket a város a saját eszközeiből építette fel. Adatokat találtunk 1934-ből, azok szerint az akkori katonaság bérleti díjat fizetett a városnak a terület és az épületek használatáért. Ezek a dokumentumok képezik a város követelésének alapját – emelte ki Lacković Fodor Anna, az önkormányzat építészeti és vagyonjogi titkára. Hozzátette, tudomása szerint az ország területén 2-3 önkormányzatnak már sikerült bebizonyítani, hogy egyik-másik kaszárnya az adott önkormányzat tulajdonában volt, így térítésmentesen átvezették azokat az önkormányzat tulajdonába. Erre számít a szabadkai önkormányzat is.
A város tulajdonában levő üzlethelyiségekről szóló határozat módosítását levették a legutóbbi képviselő-testületi ülés napirendjéről, annak újbóli kiigazítása miatt. A köztársasági rendelkezés szerint pontosan meg van fogalmazva, hogy mely önkormányzati üzlethelyiségeket lehet közvetlen kiegyezéssel bérbe adni. A korábbi városi határozat szerint közvetlen megállapodással lehetett volna olyan vállalkozóknak bérbe adni a városi üzlethelyiségeket, akik a vagyon-visszaszármaztatási rendelkezések miatt, vagy pedig a kisajátítás után elveszítették a korábbi üzlethelyiségüket. Az üzlethelyiségek bérbeadásával foglakozó bizottság ellenezte ezt a kitételt, így ezt a megfogalmazást törölték a határozatból. Ilyen formában kerül a határozat a Városi Tanács döntése után a képviselő-testület elé.
A Városi Tanács egyhangúlag elfogadta a Palics lakóövezetét és Nagyradanovácot felölelő rendezési főterv javaslatát, illetve a palicsi kocsányos tölgy természeti emlék védettségéről szóló határozatot is, amely 13 kocsányos tölgyet helyez védettség alá. Elfogadták a helyi fejlesztési stratégiát is, amely gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból elemzi a város fejlődési lehetőségeit.
Ezenkívül elfogadták tizenkét közvállalat statútumának módosítását is.
