A szövetkezetekről szóló törvény tervezetének közvitáját tartották tegnap a szabadkai Körzeti Gazdasági Kamarában. A jogszabályt a jelenlévők összességében jónak értékelték, a vélemények szerint jó megoldás, hogy végre rendeződik a szövetkezetek vagyonának kérdése, illetve ez a szervezési forma túlélést biztosíthat a kisebb mezőgazdasági termelőknek.
Fotó: Bajtai Kornél
Ivan Vojnić Tunić, a szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara főtitkára elmondta, jelenleg Szerbiában nagyszámú szövetkezet működik, 4107 bejegyzett szövetkezetből 2230 aktív. A szövetkezetek között a legtöbb a mezőgazdasági, 2380, amelynek szintén hozzávetőleg a fele aktív.
Az új jogszabály a szövetkezeti szerveződés minden formájára kitér, de mivel a mezőgazdasági jellegűből van legtöbb, így a kamara is erre összpontosít. A törvénytervezet számos eddigi ellentmondást rendez, a többi között meghatározza a szövetkezetek megalapításának módját, a felelősséget, a megszűnés módját, illetve azt is definiálja, hogy mi lesz a már működő szövetkezetek sorsa. Ami meg különösen fontos, 70 év után rendeződik a szövetkezeti vagyon kérdése is. A szocialista időszakban folyamatosan dilemmák léteztek, hogy az állami vagy társadalmi tulajdonnak számít-e. Az új jogszabály értelmében, ha a tagok bizonyítani tudják, hogy az adott ingóság vagy ingatlan a szövetkezet tulajdona, azt átkönyvelik a részére.
Szövetkezetet minden hazai vagy külföldi természetes személy alapíthat, azzal, hogy nem lehetnek azonos háztartás tagjai, ami azért változás, mert a korábbi időszakban volt rá példa, hogy apa és fiai alapítottak szövetkezetet, ami igazából családi vállalkozás volt. Az alapítói hozzájárulás legalább 100 dinár kell hogy legyen, de lehet sokkal több is, viszont a befizetett összegtől függetlenül minden alapítónak egy-egy szavazata van.
A már működő szövetkezeteknek a törvény elfogadását követően egy évük lesz rá, hogy tevékenységüket azzal összehangolják. Amennyiben a szövetkezet megszűnik, vagyonát nem oszthatják szét a tagok között, hanem átkönyvelik a szövetkezeti szövetség javára, ha olyan létezik, ha nem, akkor pedig az önkormányzat javára.
Vojnić Tunić szerint ezúttal az állam egy jó törvénytervezetet készített, amelynek köszönhetően a kisebb mezőgazdasági termelők is képesek lehetnek fennmaradni, és például társulva az állami földek bérbeadási folyamatában is versenyképesek lehetnek.
Josip Stipić, a kisboszniai HV Partner mezőgazdasági vállalat igazgatója szintén jónak tartja a törvénytervezetet, amely szerinte átlátható, egyszerű és elfogadható, könnyen alkalmazható megoldásokat nyújt, amivel hozzájárulhat a szövetkezeti rendszer fejlődéséhez.
Az igazgató arra számít, hogy ilyen módon a mezőgazdasági termelők szervezettebben tudják saját érdekeiket képviselni, különösen a mezőgazdasági termények felvásárlási árának alakítására tudnak majd nagyobb hatással lenni. Jelen pillanatban ugyanis ennek az árnak a kialakítása során sokkal fontosabbak a különféle külső tényezők, mint a termelő önköltségi ára, noha ezt mindenképpen nyomatékosabban figyelembe kellene venni. Reményei szerint a felvásárlási árak a jövőben növekedhetnek.
Stipić szerint az új jogszabály, ha nem is biztosíthatja a falvak felélesztését, de pozitív hatással lesz rá.
