Felesleges feszültségkeltés előzte meg az állami földek bérbeadásáról szóló szabadkai idei tervének elfogadását. A korábbi időszakban adott nyilatkozatok ugyanis arra irányultak, hogy a 2007-ben hozott városi rendelkezés, amely szerint a katolikus, az evangélikus és a pravoszláv egyháznak 700 hektár állami földet adnak használatra, gátolja az éves terv elfogadását, azt azonban már júniusban tudni lehetett, hogy a minisztérium külön fogja kezelni. Ugyanakkor fel sem merül a kérdés, hogy amennyiben elveszi a város az egyházaktól ezt a földterületet, miből fognak az egyházak megélni – hangzott el a Szerb Haladó Párt szabadkai szervezetének pénteki sajtótájékoztatóján.
– Sajnos a hívők ma már, ebben a nehéz gazdasági helyzetben nem tudnak annyi pénzt adni az egyházaknak, mint régen, így ezek a földterületek, illetve azok bérbeadása segítenek nekik abban, hogy fennmaradjanak – emelte ki Gojko Radić, az SZHP szabadkai szervezetének megbízott vezetője reagálva arra, hogy az elmúlt hónapokban több alkalommal is a képviselő-testület napirendjére tűzték ugyan a 2007-ben hozott városi rendelet hatályon kívül helyezését, sőt legutóbb rendkívüli ülést hívott össze a képviselő-testület elnök asszonya, majd végül el is halasztotta, mert – mint azt Radić kifejtette – a rendkívüli ülés összehívásáról nem egyeztetett egyik képviselő-testületi párttal sem.
– Azzal indokolták a rendelet hatályon kívül helyezését, hogy az törvénytelen és fékezi az állami földek bérbeadásáról szóló idei évre vonatkozó terv minisztériumi jóváhagyását. Én már tudtam, illetve június 19-én Goran Knežević mezőgazdasági miniszter írásban is megerősítette, hogy az egyházaknak használatra adott földterületek nem képezik majd az éves tervet. És íme, meg is történt, a minisztérium jóváhagyta az éves tervet az egyházaknak használatra adott területek nélkül. Vagyis örömmel mondhatom, hogy nem az egyházak fékezték az éves terv jóváhagyását – mondta.
Dragi Vučković, a szabadkai Városi Tanács gazdasággal megbízott tagja az SZHP városi szervezetének sajtótájékoztatóján kiemelte, az állami földek bérbeadásáról az elmúlt hónapok során adott nyilatkozatok csupán egy oldalról közelítették meg a problémát.
– A probléma másik része, hogy egy bíróság sem hozott döntést arról, hogy a 2007-ben meghozott városi rendelet törvénybe ütköző. Természetesen a 2007-es rendelkezés több paraméter alapján törvénybe ütközik, mégis senki sem tett panaszt erre a rendelkezésre sem 2007-ben, sem a mai napig. Csak a bíróságok tudják megsemmisíteni ezt a rendelkezést. Mi az elkövetkező időszakban azon fogunk dolgozni, hogy az egyházak visszakapják azokat a földterületeket, amelyeket visszakövetelnek, és többé ne legyen szükség erre a rendelkezésre – emelte ki Vučković.
– Az elmúlt hónapokban a képviselő-testület elnök asszonya, a VMSZ képviselők, valamint néhány érdekcsoport részéről május óta folyamatos a nyomásgyakorlás, hogy az éves tervet a 2007 városi rendelet miatt nem fogja a minisztérium elfogadni. Szerencsére az állami földek bérbeadásával foglalkozó bizottság folytatta a munkáját, és egy rendkívül összetett programot készített el. Nagy területről és jelentős számú parcelláról van szó, hiszen ezek után a mezőgazdasági termelők nem licitálhatnak többet 100 hektárra, csak legfeljebb 50 hektárra. És jelentősen magasabb a bérleti díj kezdőára. Amíg 2010-ben 10 ezer dinárról, most majd 20 ezer dinárról indul az árverés. A cél minél több termelőnek lehetőséget adni arra, hogy állami földterületet vehessen bérbe – mondta.
Újságírói kérdésre, miszerint a történelmi egyházaknak el kell-e számolniuk azzal az 5 millió dinárral, amit az önkormányzat az egyházak működésére különít el a városi költségvetésből, illetve az önkormányzat fizet-e azokért az objektumokért bérleti díjat, amelyeket az egyháztól bérelnek, Dragi Vučković elmondta, lévén, hogy ő tagja volt a pravoszláv egyház egyházi bizottságának, tudomása szerint az egyház minden évben dokumentumokkal igazolja, hogy mire költötte az önkormányzattól kapott pénzt. Gojko Radić felhívta a figyelmet arra, hogy az ingatlanok bérleti díjáról a kérdéseket az arra megfelelő szakszolgálatnak kell feltenni. Erről nincs információjuk.
Vučković arra a kérdésre, hogy van-e törvényes rendelkezés, amely szerint az egyházak bérbe adhatják a használtra kapott állami földterületeket, valamint támogatást kaphatnak rá, elmondta, törvényes előírások szerint az egyházak, illetve egyházközösségek a földek megművelésénél igénybe vehetik egy harmadik személy szolgáltatásait. Állami támogatást pedig azokra a területekre, amelyeket a pravoszláv egyház kapott használtra, senki nem vett fel.
