Szabadkán is megnyitotta irodáját a magyarországi TradeLand Kft., mely elsősorban az ázsiai országokkal működik együtt. Vizi Balázs, a kft. ügyvezető igazgatója a megnyitón elmondta, a cégüket 1999-ben azzal a céllal alapították meg, hogy Magyarország és Kína között egy hidat képezve élénkítsék a gazdasági kapcsolatokat a magánszektorban.
– A célunk átalakult az idők során, és a közép-európai, valamint a délkelet-ázsiai régióra helyeztük át tevékenységünk súlypontját. Annak idején egy budapesti irodában és Sanghajban két-két fő dolgozott a cégünkön belül. Mára a budapesti irodában tizenöten, a sanghaji központunkban húszan, Dél-Kínában Shenzhen (Sencsen) városában két kollégánk, Nyugat-Kínában, Chongqing (Csonking) városában négyen dolgoznak, és folyamatosan bővül vietnami tevékenységünk is Hanoiban – tudtuk meg az igazgatótól.
A cégnek három alaptevékenységi köre van, az egyik a kereskedelem, a másik a tanácsadás, a harmadik pedig egy vízipari klaszter.
A TradeLand Kft. forgalmának nyolcvanöt százalékát a Magyarországról Kínába irányuló export teszi ki, jelenleg mintegy tizenötmillió dollár értékű magyarországi terméket forgalmaznak Kínában. Mivel egy ilyen kisebb közép-európai országnak végesek azok a termékei, melyeket exportálni tud Ázsia felé, ezért szerették volna kiterjeszteni a tevékenységüket Szerbiából elindulva a Nyugat-Balkán felé. Ennek első lépése a szabadkai kirendeltség megnyitása, mely lehetővé teszi az itteni, a többi között mezőgazdasági termékek, alapanyagok vagy ipari alkatrészek értékesítését az ázsiai piacon.
– Sokan beszélnek arról, hogy a kínai tőkét el kell hozni Ázsiából Európába, s mára már kialakult az a tendencia, hogy a kínai cégeknek van pénzük eljönni külföldre, van rá lehetőségük is, hiszen megkapják az állami engedélyeket, és mernek is vállalkozni. Ennek ellenére úgy gondolom, hamarabb lehet eladni egy jó terméket Ázsiában, az ottani konkurencia ellenére is, mint Közép-Európába elhozni egy ázsiai befektetőt. A tanácsadás keretében éppen ezt szeretnénk serkenteni, s ha a helyi cégek, helyi önkormányzatok olyan befektetési lehetőségeket tudnak bemutatni a kínaiaknak, melyek kompakt csomagot alkotnak, és értelmesen meg tudják magyarázni, miért ide hozzák a pénzüket, akkor biztos vagyok benne, hogy lehet találni közös kapcsolódási pontokat – hangsúlyozta Vizi.
Tekintve, hogy Magyarországon igen szűkösnek ítélték meg az ipari termékek számát, úgy döntöttek, létrehozzák a Magyar Vízipari Klasztert, melynek lényege, hogy egyesíti azokat a cégeket, melyek tevékenysége valamilyen formában kapcsolódik a víziparhoz, vízkezeléshez és gyártáshoz a kútásástól a palackozott ásványvízkészítésig. A Magyar Vízipari Klaszter ázsiai tevékenysége Kínára, Srí Lankára és Vietnamra koncentrál, így például pillanatnyilag Vietnamban egy százezer főt ellátó ivóvíz-tisztítómű rekonstrukcióján dolgoznak. Vizi hozzátette, hogy Ázsiát kizárva, Magyarország és Szerbia között is lehet ennek létjogosultsága, s máris kutatják a helyi lehetőségeket, hogy a magyarországi cégek milyen víztisztítási projektumokba tudnának a régióban bekapcsolódni.
