Az afrikai sertéspestis a házi és vaddisznókra veszélyes, gyógyíthatatlan vírusos betegség, amely az emberre nem jelent veszélyt, gazdasági szempontból viszont súlyos következményekkel jár. A fertőzés közvetlen érintkezéssel, illetve szennyezett tárggyal, élelmiszerrel, ruházattal, járművel terjed. Tünetei közé tartozik a láz, levertség, étvágytalanság, vérzések, idegrendszeri zavarok és a bőr elszíneződése.
A betegség már jelen van Szerbiában – többek között az al-dunai, mácsvai és nyugat-bácskai körzetekben –, Gomboson például 33 gazdaságban kellett kiirtani az állományt. Az apatini vadászterületen fertőtlenítő pontokat létesítettek.
Bár az észak-bánáti térség még nem érintett, a nagykikindai Regionális Gazdasági Kamara szaktanácskozást tartott az óvintézkedések fontosságáról. A rendezvényt több szakmai intézménnyel közösen szervezte. Az afrikai sertéspestis mellett szó esett a kiskérődzők pestiséről, valamint a juh- és kecskehimlőről is.
– Két éve kezdtük meg a gazdálkodók, agrártechnikusok, illetve a sertéstenyésztésben bármilyen formában résztvevők képzését. Az afrikai sertéspestis makacs és gyorsan terjedő betegség. Szerbiában szórványosan jelennek meg járványkitörések, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a megelőzés lehetőségeire, illetve – ha már bekövetkezett a fertőzés – a terjedés megfékezésének módjaira – mondta Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara állattenyésztési egyesületének titkára.
Hozzátette, hogy az egyik legfontosabb megelőző intézkedés a fertőtlenítés, az élelmiszerek, a szállítás és az állatpiacok szigorú ellenőrzése, valamint az állatok mozgásának és szaporodásának nyilvántartása. Mivel a szerbiai gazdák nagy része természetes úton termékenyíti meg az állatait – a hímeket egyik udvarból a másikba viszik –, ez jelentős kockázatot hordoz. A mesterséges megtermékenyítést ezért kockázatcsökkentő tényezőként kellene alkalmazni. Fontos továbbá a rendszeres rágcsálóirtás, hiszen ezek az állatok sok betegség hordozói, valamint meg kell akadályozni, hogy illetéktelenek belépjenek a gazdasági udvarba vagy kapcsolatba kerüljenek az állatokkal.
Nenad Budimović arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyári időszak növeli a fertőzés kockázatát.
– Ilyenkor Európából sok vendégmunkás érkezik, aki Görögországba, Törökországba vagy Bulgáriába utazik, útközben pedig pihenőhelyeken fogyaszt ételt. A vaddisznók megtalálják az eldobott ételmaradékokat, így a vírus terjedhet – hangsúlyozta a titkár.
A juh- és kecskehimlő, valamint a kiskérődzők pestise szintén komoly fenyegetést jelent az állattenyésztésre, mivel magas megbetegedési és elhullási arány jellemzi őket. Bár Szerbiában eddig nem regisztráltak ilyen eseteket, Đorđe Janku, a Nagybecskereki Állategészségügyi Intézet járványügyi szakértője fontosnak tartotta, hogy a lehetséges veszélyekről és a megelőzés lehetőségeiről is tájékoztassa a jelenlévőket.
– Koszovó területén már találtak rágcsálóknál ilyen fertőzésre utaló jeleket, valamint a temesvári régióban is előfordultak megbetegedések, így feltételezhető, hogy a vírus előbb-utóbb Szerbiában is megjelenik. Ezek ellen sincs védőoltás, a járvány megfékezésének egyetlen módja a teljes állomány leölése. Bár a betegségek az emberre nem veszélyesek, fontos, hogy a gazdák azonnal értesítsék állatorvosukat, ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak. A gyors reagálás és a mintavétel alapvető fontosságú, mert a klinikai tünetek önmagukban nem elegendőek a pontos diagnózishoz – magyarázta Đorđe Janku.
A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a fertőzés miatt leölt állatok után az állam kártérítést biztosít a gazdáknak.
Nyitókép: Az előadók (Fotó: Vidács Hajnalka)
