A magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesülete ötletének köszönhetően valósult meg az Élménypedagógiai személyiségfejlesztő foglalkozások c. projektum, amelynek zárórendezvényét a napokban tartották a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban. Itt az élménypedagógia módszerének eredményeiről, hatásairól számolt be Besnyi Szabolcs élménypedagógiai tréner, aki a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában egy éven keresztül heti rendszerességgel foglalkozott egy harmadikos osztállyal. A projektum megvalósítója a községi Kuckó Nagycsaládosok Egyesülete volt, a programot pedig a Tartományi Oktatási Titkárság és a Magyar Nemzeti Tanács támogatta.
A diákok személyiségfejlesztő páros és csoportos játékokat játszottak, amelyekben a gyerekeknek egy adott problémát kellett megoldaniuk. Besnyi Szabolcs elmondta, ezekben a feladatokban nem a cél elérése az igazán fontos, hanem az odáig vezető út, s hogy abból mit tanulnak meg a gyerekek.
– Az elsődleges célunk, hogy a csoport tagjainak egymásra figyelését, együttműködését növeljük, csökkentsük az agressziót, és mindezt az élménypedagógia módszerével tesszük. Önmagában az élménypedagógia egy tapasztalati módszer, amely röviden arról szól, hogy nem külsősként mondom nekik azt, hogy viselkedjenek jól, legyenek toleránsak, mert miért is tennék meg ezt az én kedvemért? Ehelyett különféle szituációkat teremtek, főként játékos helyzeteket, amelyekben maguknak kell végrehajtaniuk olyan feladatokat, amelyekhez egyébként is van kedvük. A feladatokon át döntéseket kell hozniuk, hogy hogyan hajtják őket végre. Ezek néha nagy sikerélménnyel, néha nagy kudarcokkal járnak, de ezekben az esetekben, mivel a saját döntésük miatt következett be a kudarc, csak saját magukat tehetik felelőssé. Ilyen esetekben közösen átdolgozzuk, megbeszéljük, mi az, amit másképp lehetett volna csinálni. Így ők maguk fogalmazhatnak meg olyan dolgokat, amelyeket aztán az élet más területein, az osztályközösségen belül is alkalmazhatnak – mondta Besnyi Szabolcs, aki a foglalkozások megkezdése előtt és után is méréseket végzett a gyerekek osztályon belüli egymáshoz és az iskolához fűződő viszonyairól. Ugyanezeket a méréseket elvégezte egy olyan osztályban is, ahol nem tartott foglalkozásokat. A felmérés eredményeit látva valóban többségében pozitív változások mutatkoztak.
A beszámolón jelen lévő pedagógusok közül többen jelezték, hogy szívesen vennék egy élménypedagógiai tréner segítségét, esetleg részt vennének képzésen is, ahol elsajátíthatják ezeket a módszereket.
