A kistermelőkről és a nagyáruházi termékekről szóló vitában nem is az árviszonyok a legfontosabbak, hanem magának az árunak a minősége és a beltartalmi értéke – véli Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke. Szerinte a termelői piac akkor jelent valódi előnyt, ha az áru valóban a gazdától kerül a vásárlóhoz.
Szeptember elején bőséges a kínálat a vajdasági piacokon: a nyár utolsó gyümölcsei mellett az őszi idényzöldségek is megtalálhatók a standokon. Ez az időszak különösen mozgalmas a háztartások számára, hiszen a mindennapi bevásárlás mellett a befőzéshez, savanyításhoz és eltevéshez szükséges alapanyagok beszerzése is időszerű. Az ugyancsak tény, hogy az őszi befőzési és savanyítási szezon csúcsán különösen élessé válik a verseny a vajdasági őstermelői piacok és a nagy áruházláncok között. Lapunk több vajdasági település piacain gyűjtötte össze a leggyakrabban keresett zöldségek és gyümölcsök árait, ezeket pedig az üzletláncok aktuális áraival vetettük össze. Így kiderül, hogy a vásárlók számára mikor lehet kedvezőbb választás a piac, és mikor érdemes inkább az üzletek kínálatát figyelni.
Ugyanakkor a piac vagy bolt dilemma elemzésekor fontos a szakértő véleménye is. Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke a Magyar Szónak nyilatkozva rámutatott, gyakran előfordul, hogy a piacokon árusítók egy része az újvidéki nagybani piacon szerzi be az importból, például Spanyolországból vagy Görögországból származó zöldséget és gyümölcsöt. Ilyenkor a vásárlás nagyban a bizalom kérdése. A hazai áru másik óriási előnye a rövidebb ellátási lánc, mivel a friss termésnek nem kell hatalmas távolságokat utaznia, mire a pultokra kerül. Az érdekvédelmi szervezet egyik alapvető feladata, hogy a falugazdászokon keresztül információkkal és előadásokkal támogassa a kistermelőket, elősegítve a feldolgozói kapacitások kialakítását. Mivel a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége az utóbbi időben jelentősen visszaesett, a kis földterülettel rendelkezők számára a hozzáadott érték megteremtése – a csomagolástól kezdve egészen a késztermékek gyártásáig – jelenti a legbiztosabb megoldást arra, hogy elegendő profitot termeljenek és eltartsák a családjukat.
– Ahhoz azonban, hogy valaki regisztrált kistermelőként jelenjen meg a piacon, és mondjuk sajtot vagy túrót állítson elő, szigorú feltételeknek kell megfelelnie: megfelelő helyiségeket kell kialakítania, eszközöket kell beszereznie, és legalább egy vállalkozást is be kell jegyeztetnie az értékesítéshez – részletezte az elnök.
(Fotó: Paraczky László)
Hozzáfűzte, a gazdák körében tetten érhető egyfajta tartózkodás a bürokráciától; sokan félnek attól, hogy ha egyszer bekerülnek a hatósági ellenőrzési rendszerbe, onnan nem tudnak egykönnyen szabadulni, ezért inkább a különböző procedúrákat mellőzve a háztáji értékesítésnél maradnak.
A nagy bevásárlóközpontok árképzése kapcsán kifejtette, a multik jellemzően magas haszonkulccsal, gyakran a kistermelői ár duplájával dolgoznak a rentábilis működés érdekében. Saját tapasztalatát felidézve elmondta, a közelmúltban az elefántfül-paprikát az egyik nagy üzletlánc zöldségrészlegén drágábban kínálták, mint a helyi piacon. Ugyanakkor elismerte, a felgyorsult nagyvárosi életmód és a munkaidő miatt a vásárlók jelentős része kénytelen az akár késő estig is nyitva tartó áruházakat választani a csupán néhány óráig működő piacokkal szemben. A kistermelők megjelenését a nagy láncokban a szigorú, egész évre szóló, folyamatos és garantált mennyiségű beszállítás megkövetelése is nehezíti, sokak számára ez teljesíthetetlen feltétel.
– Csak úgy van értelme vásárolni, ha az árarányok mellett figyelembe vesszük, hogy a kistermelők választásával a helyi embereket támogatjuk. Amikor a vevő és a termelő egymás szemébe néz, az a minőség és a garancia szempontjából mindennél többet jelent. Egy ismerős gazdáról tudom, hogy holnapután is ott lesz a piacon, és ő saját maga a garanciája a terméke minőségének – szögezte le zárásként Nagy Miklós.
(Fotó: Paraczky László)
DIGITÁLIS ÁRLISTA
Ha már az árakról beszélünk, fontos emlékeztetni a tényre, hogy szeptember 1-jétől új kötelezettség vonatkozik a nagy szerbiai kereskedőkre: digitális árlistákat kell közzétenniük, amelyeknek köszönhetően a fogyasztók könnyebben követhetik és hasonlíthatják össze az üzletekben érvényes árakat. Az új kötelezettséget a fogyasztóvédelemről szóló törvény, valamint az árlisták közzétételének feltételeiről, tartalmáról és módjáról szóló szabályzat írja elő, amely e hónap 1-jétől alkalmazandó. A rendelkezés azokra a kiskereskedőkre vonatkozik, amelyek az előző üzleti évben hárommilliárd dinárnál nagyobb értékesítési bevételt valósítottak meg, és a jogszabályban meghatározott 25 termékkategória valamelyikébe tartozó terméket értékesítenek. A kereskedőknek az árlistákat digitális, automatikus feldolgozásra alkalmas formában kell közzétenniük saját internetes oldalukon, valamint az állami Nyílt Adatok Portálján (Portal otvorenih podataka) is. Az adatokat minden árváltozáskor frissíteni kell, a rendszer pedig lehetővé teszi a korábbi adatok megőrzését is. Ezáltal a fogyasztók nemcsak az egyes üzletláncok aktuális árait hasonlíthatják össze, hanem azt is nyomon követhetik, hogyan változtak az árak az idő múlásával. Az új rendszer bevezetése már a Nyílt Adatok Portálján is látható, ahol több kereskedelmi lánc digitális árlistái is elérhetők.
ÍGY ALAKULNAK AZ ÁRAK
Az alábbiakban településenként mutatjuk be, hogyan alakulnak a jelenleg legkeresettebb szezonális zöldségek és gyümölcsök árai a helyi termelői piacokon, illetve a nagyobb üzletláncokban. A piaci árakat munkatársaink a helyszínen gyűjtötték össze, míg az áruházláncok árait azok online elérhető digitális árlistái alapján vettük számba. Mivel az üzletláncok online árai nem településenként, hanem egységesen jelennek meg, azok minden táblázatban az összehasonlítás alapját képezik.
Nyitókép: (Fotó: Paraczky László)
