Három nap telt el az irodalom jegyében Magyarkanizsán, ahol csütörtöktől szombatig zajlott az írótábor. Szombaton, a záró napon a postakertben találkoztak a résztvevők, és a helyiek is bekapcsolódhattak az írótábor programjába.
Délelőtt a fiatalok kerültek középpontba, amikor Oláh Tamás, a szervezőbizottság elnöke vezette a beszélgetéseket.
Az új hangok elnevezésű író-olvasó találkozó a helyiek érdeklődését is felkeltette, de még vissza kell szokniuk ahhoz, hogy a tábor kivonul a szabadba, ahol ők is részesei lehetnek a programok egy részének. A fiatalok bemutatkozása pedig értékes gondolatokat hozott felszínre. A Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének legjobbjai: Mezei Borbála, Rácz Hanna és Széles Gergő Mátyás arról beszéltek, hogy miként kerültek közelebb az irodalomhoz, és milyen utat szeretnének bejárni. Szinte mindegyikük a családból hozta az olvasás, később pedig az írás szeretét is. Szárnypróbálgatásaik pedig nem maradnak visszhang nélkül, hisz kamatoztatják tehetségüket és a későbbiekben is szándékukban áll irodalommal foglalkozni.
Fotó: Bajić Jenei Klementina
Fotó: Bajić Jenei Klementina
A vajdasági magyar színház új hangjai Némedi Emese, aki drámaírással foglalkozik, míg Szabó Réka Dorottya színikritikus. Ők is szót és kérdéseket is kaptak bőven. A fiatalok hangsúlyozták, hogy biztonságosabb egy klasszikus előadással kapcsolatban az újra megfejtendő igazságot keresni, és a nézőt is könnyebben behívja az, mint egy új darab. Azt is hozzátették, hogy a vajdasági színházak bizony vállalják a „kockázatot” és kortárs darabokhoz is nyúlnak.
A beszélgetések után a Vándorkulacs átadása maradt már csak hátra. Az idei díjat Balázs Attila író, újságíró, műfordító érdemelte ki. Személyesen nem tudta azt átvenni, ugyanis éppen a szombat délelőtt nem volt jelen a táborban, de a szervezőbizottság ígéretet tett arra, hogy mindenképp eljuttatják neki a Vándorkulacsot.
Oláh Tamást a tábor végén arról kédeztük, hogy mi alapján döntenek a Vándorkulacs odaíítéléséről, illetve milyennek értékeli az idei tábort. A szervezőbizottság elnöke elmondta, hogy a Vándorkulacsot mindig olyan résztvevőnek ítélik, aki hozzákapocsolódik, elidegeníthetetlen az írótábor szellemíségétől.
– Balázs Attila az elmúlt években, akár Sziverihez, vagy Tolnaihoz, Domonkoshoz kapcsolódó beszélgetések miatt, de önjogán is egy rendkívül jelentős résztvevője volt az írótábornak. Amikor a Vándorkulacsot odaítéljük, az írótábor 74 éves hagyományát vesszük figyelembe – mondta Oláh Tamás. A szervező hangsúlyozta, hogy nagyon örül annak, hogy sok fiatalt sikerült megszólítaniuk, akik egyre több programban tudnak részt venni. – A legjobb példája ennek idén a Generációs kerekasztal-beszélgetés volt. Bányaitól, Geroldtól indulva eljutottunk a legfiatalabb hangokig. Az írótábornak ez a célja, hogy a hagyományainkra és a nagyjainkra visszatekintve tudjunk magunkról gondolkodni, és ebből a legfiatalabb írógenerációt se hagyjuk ki. Ők fogják meghatározni, hogy hogyan fogunk öt-tíz-húsz év múlva gondolkodni a kultúránkról, a közösségünkről. Az írótábor ebben az értelemben jó irányba halad és jó helyről tud táplálkozni – szögezte le Oláh Tamás.
Nyitókép: A postakertben zajlott a szombat délelőtti program, az írótábor záró napja (Fotó: Bajić Jenei Klementina)
