Az utóbbi években tapasztalt hőmérséklet-különbség következtében a fóliasátras palántanevelést egyre nagyobb népszerűség övezi Bácskában is. Az üvegház a kertészeti termesztés egyik legnagyobb szakmai felkészültséget igénylő területe, mivel a vegetációs időszakon kívüli időszakban kell biztosítani az optimális csírázási, kelési és kezdeti fejlődési feltételeket. A megfelelő mikroklíma kialakítása, a növényélettani igények pontos ismerete, valamint a kórokozók és károsítók elleni megelőző védekezés kulcsfontosságú a sikeres palántaneveléshez.
Bógáncs Andijašević Lívia, a Verbászi Mezőgazdasági Tanácsadó Szakszolgálat agronómusa elmondta, hogy a fóliasátrakban a tavasz beállta előtt megkezdhetjük egyes zöldségek vetését és ültetését, mint a mángold, spenót, saláta, retek és a zöldhagyma. A szakember kiemelte, hogy a fóliás zöldségtermesztés sikere az egészséges palánták kinevelésén múlik, ezért a megelőző intézkedések kulcsfontosságúak.
– Ami az egészséges zöldségpalánták előállítását illeti, a gyomirtás mellett oda kell figyelni a vírusokat terjesztő rovarok elleni védekezésre, a palántadőlés megelőzésére, valamint az erre a célra engedélyezett fungicidek használatára. A fóliasátrakban számos károsító hatás, illetve kártevő okozhat problémát. Ezek közül kiemelendő a lucerna-mozaikvírus, a levéltetvek, a palántadőlés, a tripszek, az uborka-mozaikvírus és a paradicsombronzfoltosság-vírus. A felsoroltak főleg a paprikát, a paradicsomot és az uborkát támadják. A fűtetlen fóliasátrakban jelenleg saláta, spenót, karalábé és zöldhagyma termesztése folyik – ezek a kultúrák jól tűrik az alacsony hőmérsékletet. A fűtött melegágyakban viszont már kikeltek az első palánták, amelyek a sikeres korai zöldségtermesztés alapját képezik – mondta az agronómus.
A verbászi szakember elmagyarázta, hogy az első védelmi vonal a gyomok eltávolítása mind a termesztőlétesítményekben, mind azok közvetlen környezetében. A gyomok jelentős vírustartályt képeznek, és az általuk okozott betegségek az utóbbi évek egyik legnagyobb problémáját jelentik a zöldségtermesztésben. A betegségek tünetei már a palántanevelési szakaszban is észlelhetők. Kiemelte, hogy a vírusokkal fertőzött növények növényvédő szerek alkalmazásával nem gyógyíthatók, ezért kulcsfontosságú a megelőző intézkedések következetes alkalmazása. A vírusokat a gyomokról és más fertőzési forrásokról rovarvektorok – elsősorban levéltetvek és tripszek – viszik át az egészséges növényekre.
– Ami a védekezés fontos lépéseit illeti, három irányvonal követése célszerű. A rovarok bejutásának megakadályozására a létesítmények bejáratain és szellőzőnyílásain elengedhetetlen a rovarhálók felszerelése. Fontos továbbá a növények rendszeres ellenőrzése, hiszen a levéltetvek leggyakrabban a levelek fonákján találhatók, míg a tripszek jelenléte könnyen észlelhető, ha a növényeket fehér felület fölött megrázzuk. Végül a populáció megfigyelésében jelentős szerepet játszanak a ragacsos lapok: a levéltetvekhez sárga, a tripszekhez kék lapokra van szükség. Fontos tehát a rendszeres ellenőrzés, hiszen lehetővé teszi a védekezési intézkedések alkalmazását a kellő időben, és jelentősen csökkenti a vírusok terjedésének kockázatát. Amennyiben megjelennek a vírusos tünetek, a fertőzött növényeket azonnal el kell távolítani a palánták közül, és meg kell semmisíteni – mondta Lívia.
Elmagyarázta, hogy a fiatal palánták másik gyakori betegsége a palántadőlés, amely a fiatal növényeket a gyökérnyaki részen támadja meg. Ez hiányos keléshez, hirtelen pusztuláshoz és a kikelt növények eldőléséhez vezet.
– A palántadőlés elleni kulcsfontosságú intézkedések a vetőtálcák, cserepek, eszközök stb. fertőtlenítésével kezdődnek. Fertőtlenítésre nátrium-hipoklorit és víz 1 : 4 arányú oldata használható. Emellett szükséges a talaj és a termesztőközeg fertőtlenítése is. Ügyeljünk továbbá arra, hogy csakis minősített, fémzárolt vetőmagot használjunk, kerüljük a túlzott öntözést, továbbá rendszeresen szellőztessük a létesítményeket. Vegyszeres (kémiai) védekezésnél a palántákat fungicidoldattal öntözzük közvetlenül vetés vagy tűzdelés után, majd a kezelést ismételjük meg 10–14 nap elteltével! – mondta a szakszolgálat agronómusa.
Nyitókép: (Fotó: Paraczky László)
