A szenttamási római katolikus plébánia adott otthont a kétnapos citeratábornak a múlt hétvégén. Az esemény a Csoóri Sándor Alap, a szenttamási hitközség és a helyi Arany János Magyar Művelődési Egyesület közös projektjeként valósult meg. A fő cél a citerán játszó felsősök és középiskolások tájékoztatása mellett a citeraoktatók továbbképzése volt.
A műhelymunkára több vajdasági településről érkeztek résztvevők, akik a citerázáshoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudnivalókat sajátították el. A szervezők a kerekasztal-megbeszélések, elemzések, kottaírás mellé reggeli- és ebédszünetet is beiktattak.
− A továbbképzés nem arról szólt, hogy nekiállunk és új dalokat gyakorolunk, hanem a zeneelmélet bővítése mellett elemeztük azokat az apróságokat, amelyek továbbfejleszthetők. Nem úgy kell elképzelni, hogy beülünk a padba és tanulunk, hanem mint a tapasztalatok, az észrevételek és az eredeti citeramuzsika-produkciók bemutatásakor fontos részletek közös megbeszélését. Közösségünk célja továbbadni a citera szeretetét és a hangszerrel járó tudnivalókat. Itt mindenki elmond mindent a másiknak, a pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt – magyarázta Hosszú Anasztázia, a szenttamási Galáris citerazenekar tagja és a szervező.
A kétnapos, versenymentes találkozó további fontos részei a baráti környezetben való tanulás, tapasztalatcsere, valamint a citeramuzsikával összekapcsolt szórakozás voltak.
A továbbképzést Micsik Béla (törökbecsei) és Flaman István (szentmihályi) citeraoktatók vezették, akik már három éve tartanak ilyen és ehhez hasonló műhelymunkát azoknak, akik oktatják a citeramuzsikát.
Micsik Béla elmagyarázta, hogy az alapötlet szerint elsősorban a citeraszólistákat szeretnék tömöríteni, hogy a résztvevők kellőképpen felkészüljenek a versenyekre és a fellépésekre. Emellett szó esett több, a hangszerhez, a megjelenéshez és a fellépéshez kapcsolódó tudnivalóról is.
− A citeraélet gazdagítása a cél, ideértve a különböző citeratechnikákat, de a hangszerismeret mellett külön téma volt a dalválogatás, a dalcsokor-szerkesztés, a színpadi megjelenés, a stílusismeret és sok egyéb olyan tudnivaló, amelyek által tökéletesíthető a citeramuzsika – sorolta Micsik Béla, aki kiemelte, hogy a találkozón több órán át elemezték az idei Durindón készült felvételeket.
− Tekintettel arra, hogy Flaman István zsűritagként közvetlenül jelen volt a legnagyobb vajdasági népzenei szemlén, most lehetőség adódott arra, hogy a felvételek közös megtekintésével utólag ismertesse velünk észrevételeit. Konkrétan láthattuk egy-egy csoport be- és kivonulását, felállását, produkcióját, valamint mindazokat az apróságokat, amelyek a helyszínen nem igazán vehetők észre. Istvánnal úgy gondoljuk, hogy egy citerás számára fontosak az utólagos elemzések, hiszen a későbbi fellépések során alkalmazhatók és kamatoztathatók, mivel a citerások többsége továbbra is aktívan játszik. A kétnapos munka kisebb lazításokkal, de kimondottan kemény volt, mégis van értelme dolgozni, mert jön az utánpótlás – mondta a törökbecsei népzenész.
Nyitókép: A szenttamási plébánia hittantermében találkoztak a vajdasági citeraoktatók (Fotó: Paraczky László)
