Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO július végén listájára vette a szlovéniai Mura bioszféra rezervátumot, ami újabb lépés a Mura–Dráva–Duna nemzetközi bioszféra rezervátum létrehozásában.
Mindez egy évre rá történt, hogy az UNESCO bejegyezte a Bácskai Duna Mente rezervátumot. A Magyarországon és Horvátországban található rezervátumokat még 2012-ben elismerte a világszervezet, így már csupán Ausztria benevezése szükséges, hogy létrejöhessen az öt országot egybefogó Európai Amazonas természetvédelmi rezervátum.
Az UNESCO eddig a Mura, a Dráva és a Duna folyók mentén 850 000 hektáros területen vett védelme alá természeti és kulturális javakat, a leendő rezervátum pedig egymillió hektárra terjed ki az öt ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország, Szerbia) területén.
A szlovéniai természetvédelmi területet jórészt erdős árterületek alkotják, ahol ritka madárfajok élnek, mint a fekete gólya és a réti sas. A Mura szlovéniai szakasza számos halfajta élőhelye, köztük a lazacfélékhez tartozó dunai galócáké és a valódi tokfélék családjába tartozó kecsegéké. Tekintettel arra, hogy a Mura szabad folyását nem törik meg gátak, ezek a halak zavartalanul leúszhatnak a Dunáig.
A bioszféra-hálózat második legfiatalabb tagja a Bácskai Duna Mente rezervátum, amely Zombor, Apatin, Hódság, Bács és Palánka községekben terül el, négy védett körzet alkotja, s ezek közül a Felső-Duna Mente és a Karađorđevo rezervátumok különösen értékesek a növények és állatok, a madarak, halak élőhelye, illetve a természet és az ember közti harmónia megőrzésének szempontjából.
