A falusi nők helyzetéről tartottak konferenciát pénteken Újvidéken a Vajdasági Gazdasági Kamarában. A felmérések szerint a vidéken élő nők szociálisan és gazdasági szempontból egyaránt hátrányos helyzetben vannak.
A falusi nők többségének nincs egészségügyi biztosítása és nyugdíjra sem jogosultak (Fotó: Dávid Csilla)
Sokuknak nincs egészségügyi biztosítása, és nyugdíjra sem jogosultak. A tanácskozás a Vajdasági Gazdasági Kamara és a Dnevnik-Poljoprivrednik kiadvány közös szervezésében valósult meg. A mezőgazdasági folyóirat lapjain megjelenő tartalmak olyan aktuális témákat boncolgatnak, amelyek közvetlenül érintik mindennapi életünket, mondta Gordana Radović, a Dnevnik-Poljoprivrednik mezőgazdasági lap igazgatója. Kifejtette, hogy a Poljoprivrednik folyóirat alapvető missziója a mezőgazdasági termelők általános képzése. A falun lévő mezőgazdasági háztartások mindegyike meghatározóan a nők kezében van.
A nőknek csupán kevés százaléka rendelkezik a gazdasági birtokok tulajdonjogával, mondta Stana Božović szociálpolitikai ügyekkel megbízott államtitkár.
– A mezőgazdasági birtokok többségét, vagyis azoknak 84 százalékát a férfiak képviselik hivatalosan, ők a gazdaságok egyedüli tulajdonosai. A nők sok esetben nem rendelkeznek sem egészségügyi-, sem nyugdíjbiztosítással. Az oktatás mellett a tájékozottság is fontos ahhoz, hogy javuljon a vidéki nők helyzete. Ismerniük kell jogaikat, valamint azt, hogy milyen szolgáltatások érhetők el számukra, és hogy hogyan kaphatnak támogatást a társadalomtól és a közegtől amelyben élnek – ecsetelte Stana Božović.
Diana Milović, a Tartományi Nemi Egyenlőségi Intézet igazgatója elmondta, hogy a probléma felismerésében és megoldásában, vagyis a nemi egyenjogúság megteremtésében mindkét nemnek egyaránt részt kell vennie.
– Nemi egyenrangúság nem létezik a nő és a férfi együttes jelenléte nélkül. Mindkét nem részese kell hogy legyen a folyamatnak, ugyanis amennyiben a férfiak nem értik meg a női egyenjogúság lényegét, nem tettünk semmit – hangsúlyozta Diana Milović. Hozzátette, hogy a terepi munka során szerzett tapasztalatok alapján egyre lehangolóbb gazdasági és szociális állapotokat észleltek.
– Vajdaságban kihaltak és elhanyagoltak a falvak, tapasztalható a terepi munka során. Léteznek olyan nők, akik immár 40 éve dolgoznak a gazdasági birtokon, mindeddig azonban senki sem tájékoztatta őket különféle jogaikról. Elzárkóznak a családon belüli erőszak témájától is, ezt legtöbbször a tradicionális elvárásokba menekülve próbálják megmagyarázni – mondta Diana Milović. Hozzátette, hogy a terepi munka során az intézet dolgozói mindent megtesznek azért, hogy elősegítsék a falusi nők helyzetének javítását.
