A szecesszió világnapján különleges konferenciára várták mindazokat Szabadkán, akiket érdekel a századforduló művészete, építészete, kultúrája és életérzése. „A szépség mindennapjai – nők, művészet és életérzés a szecesszió korában” című rendezvény előadásai a szecesszió sokszínű világát ismertették meg a hallgatósággal. A konferenciát Gyivánovity Dániel Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, a szecesszió jóval több egy egyszerű építészeti irányzatnál, egy olyan összetett korszak szemléletét és értékrendjét tükrözi, amelyben a szépség és az esztétikum a mindennapi élet részévé vált.
– Szabadka számára a szecesszió nem múzeumi emlék, hanem a város mindennapjainak a része. Városházánk, palotáink és középületeink nem csak a múlt tanúi, hanem identitásunk meghatározó elemei is, éppen ezért különösen fontos számunkra, hogy ezt az örökséget folyamatosan kutassuk, bemutassuk és megőrizzük a következő nemzedékek számára. A Vajdasági Magyar Szövetség számára az örökségvédelem továbbra is kiemelt jelentőségű feladat, hisszük, hogy az épített örökség megőrzése nem csupán múltunk iránti tiszteletet jelent, hanem befektetést a jövőbe is. Egy város akkor tud igazán fejlődni, ha közben megérzi azt az egyedi karaktert, amely megkülönbözteti másoktól – emelte ki Gyivánovity Dániel.
Az idei nemzetközi szecesszió világnap középpontjában a nők állnak. Azok a nők, akik nem csupán inspirációt jelentettek a korszak művészei számára, hanem saját tehetségükkel, alkotómunkájukkal és társadalmi szerepvállalásukkal maguk is hozzájárultak a szecesszió szellemiségének és művészeti világának formálásához. A konferencián beszédet mondott Góli Csilla, Szabadka Város alpolgármestere, aki beszédében hangsúlyozta, nem hagyhatják említés nélkül Geréb Klárát, szabadkai iparművészt és grafikust. Ő volt Szabadka első akadémiai végzettségű grafikus és iparművésze, a századforduló művészeti modernizációjának és női alkotók egyre jelentősebb szerepvállalásának fontos helyi képviselője.
– Európában a szecesszió azért fontos, mert a helyi identitás, a nemzeti kultúra és az európai kapcsolatok találkozását testesíti meg. Ez az egyik oka annak, hogy az Európai Szecessziós Városok Hálózata, amelynek Szabadka 2013 óta tagja, ma is aktívan népszerűsíti ezt az örökséget. A mi feladatunk 2026-ban illetve a jelenben az az, hogy megóvjuk a többi mellett a szecessziós örökségünket is, hogy népszerűsítsük azt és megosszuk másokkal – emelte ki Góli Csilla, aki azt is hozzátette, alapvető feladatuk a város arculatának megőrzése. Mint mondta, ezt a városvezetés önmagában, egyedül nem tudja sikeresen véghezvinni, ehhez kellenek a szakemberek, a polgárok, az egyesületek, a beruházók és más csoportosulások.
A konferencián dr. Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke is részt vett. Beszédében arra világított rá, hogy a szecesszió alkotói nem egyszerűen épületeket hagytak a városra, hanem a város lelkét alkották meg és hagyták utódul.
– Ha körbenézünk Szabadkán, és őszinték akarunk lenni saját magunkkal, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy sikerült nekik. A 20. század elején több mint 100 szecessziós épület született városunkban. Ezek azok az épületek, amelyek Szabadkát a térség legjelentősebb szecessziós központjává tették. Nem véletlen, hogy ma egész Európa kiemelkedő szecessziós városai között tartják számon Szabadkát. Dr. Bíró Károly a város jelenlegi képét megformáló polgármester és kortársai nem csupán épületeket emeltek, hanem jövőképet építettek. Olyan várost hagytak ránk örökül, amelyre ma is büszkén tekinthetünk – mondta el dr. Juhász Bálint. Hozzátette, a legfontosabb kérdés talán mégis az, hogy mit kezdünk ezzel az örökséggel, mert az örökség önmagától nem marad fenn.
– Nem attól marad fenn, hogy büszkék vagyunk rá, hanem attól, hogy teszünk érte, megőrizzük, felújítjuk és tovább is adjuk. Ennek kiemelkedően szép példája a szabadkai zsinagóga, amely ma már évente több tízezer látogatót fogad. Ez azt mutatja, hogy örökségünk nem csak emlék, hanem élő érték és a város egyik fontos erőforrása is. Igen, erőforrás. Mi pedig nem csak örökösei, hanem felelősei is vagyunk ennek a kincsnek. Felelősek azért, hogy gyermekeink és unokáink számára is ugyanazt jelenthesse Szabadka neve, egy várost, amely tiszteli a múltját, büszke az értékeire és magabiztosan építi a jövőt. Több mint száz évvel ezelőtt az elődeink nem csak épületeket hagytak ránk örökül, hanem egy gondolatot is, azt, hogy érdemes maradandót alkotni. A mi feladatunk az a mai nap és a jövőben, hogy méltó örökösei legyünk ennek a gondolatnak – szögezte le a Tartományi Képviselőház elnöke.
A konferencia folytatásában szó esik egyebek mellett a korszak lenyűgöző üvegablakairól, a délvidéki szecessziós építészeti örökségről, a palicsi emlékkút történetéről és restaurálásáról is.
Nyitókép: Konferenciával ünnepelték a századforduló örökségét Szabadkán (Gergely Árpád felvétele)
