Március 17-e sok tekintetben emlékezetes nap, így a múltban a mai napon a sportban is fontos dolgok történtek. E térségben például ez a nap az olimpiai bajnok magyar kenus, Vajda Attila és a bosnyák labdarúgó, Edin Džeko születésnapja, Magyarországon pedig a híres kanca, a Kincsem nevű, a sajtóban magyar csodakancának becézett versenyló napja is. Minden idők legsikeresebb magyar versenylova ugyanis 1874. március 17-én született meg, és különösen érdekes módon pontosan 13. születésnapján, 1887. március 17-én pusztult el.
Kincsem, a magyar lótenyésztés büszkesége, angol telivér szülőktől született Blaskovich Ernő tenyésztő tápiószentmártoni birtokán. Waternymph nevű anyját Kisbéren fedeztették, ahol az apamén az 5500 fontért Angliában megvásárolt Cambuscan volt. A világhírűvé vált Kincsem Magyarországon kívül Ausztriában, Angliában, Németországban, Franciaországban és Csehországban 13 versenypályán futva 54-szer állt rajthoz, és 54 győzelmet aratott. A győzelmek értékét emeli, hogy kancaként verte meg a méneket, ami lóversenyeken kivételesnek számít.
A versenyló nevét a budapesti Kincsem Park és 2007 óta a 161975 Kincsem nevű aszteroida is őrzi. Több szobrot és festményt is készítettek róla, életnagyságú bronzszobra pedig a Kincsem Parkban, a Galopp-pálya bejáratánál áll. Kincsem csontváza a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tekinthető meg, és romantikus kalandfilmet is készítettek róla.
A Vadász és Versenylap 1874. július 15-ei számában tudatja, hogy Blaskovich Ernő úr ménesében az Esterházy-ménesből származó Waternymph kanca csikót ellett a Viktória brit királynő magánménesében vásárolt Cambuscantól. Egy évvel később Blaskovich, aki lókereskedő is volt, megvételre kínált fel néhányat az 1874-ben ellett csikók közül. Két vevő jelentkezett, és körülményes alkudozások után abban egyeztek meg, hogy a Kincsem nevű sárga kancán kívül mindegyik tetszik nekik. Kincsem így a ménesben maradt, és 1876-ban megkezdődhetett a versenyzői életszakasza. Trénere az Angliából Magyarországra visszaköltözött Hesp Róbert lett, aki Blaskovichcsal együtt még csak nem is sejthette, hogy a Kincsem név önmagában véve telitalálat volt.
Kincsem kicsit bogaras és érzékeny „hölgy” volt, akinek egy fekete-fehér macska volt a legkedvesebb társa, és a legenda szerint nélküle nem volt hajlandó a futamokon rajtolni, így mindenhova vele kellett vinni. Kincsem továbbá az ivóvízre is érzékeny volt, és csakis a tápiószentmártonihoz hasonlót fogyasztotta, ami külföldön gyakran komoly gondot jelentett. Kincsem első megmérettetése 1876. július 21-én Berlinben volt, az utolsó pedig 1879. október 21-én Budapesten. 1878-ban Baden-Badenban a Prince Giles The First telivér elleni futama holtversennyel ért véget. Az akkori szabályok értelmében Blaskovich nem fogadta el a döntetlent, azonnali új futamot kért, amelyet, annak ellenére, hogy egy kanyarban egy kutya megzavarta, Kincsem öt hosszal nyert meg. 1880-ban Kincsem egy csikótól sérülést okozó rúgást kapott, azonkívül ízületei is elkoptak, és hatévesen tenyészkancává vált. Ötödik ellése után megbetegedett, és 13. születésnapján múlt ki.
