Białystok

A Bialowieza-őserdőbe készültem, amikor még normális mindennapokat éltünk. Megszerveztem az utat a lengyel–fehérorosz határon elterülő 100.000 hektáros bioszféra-rezervátumba, amely az ott szabadon élő, 800 fajból álló európai bölénypopuláció miatt híres, és a világörökség védelme alatt áll. Aztán közbejött a járvány, majd az orosz–ukrán háború, így a kontinens legnagyobb szárazföldi állatai mind a mai napig várnak rám.

De ha már minden meg volt tervezve, hát útnak indultam a közeli Białystokba. Az észak-kelet lengyelországi város távol van a felkapott lengyel turistacélpontoktól, így kevesen keresik fel. Viszont a Bialowieza-erdőbe indulók, a környéken vadászni vágyók és a túrázók kedvenc kiindulópontja.

A vidék klímája és a helyi politika eredményeképpen a város az egyik legzöldebb Lengyelországban, és vetekszik a skandináv nagyvárosokkal is. A közelmúltban az egyik legélhetőbb város volt a kontinensen. A virágszeretet nem új keletű a városban. Białystokot több évszázadon át a Branickich (ejtsd: Branicki) család irányította és formálta. A mai városközpont kinézetét is ők álmodták meg. Kastélyukat és a körülötte elterülő kerteket a lengyel Versailles-ként emlegetik. A dinasztia több kiemelkedő tagját a városi katedrálisba temették el. A Boldogságos Szűz Mária mennybevétele bazilika a város jelképe. Tízezer hívőt képes befogadni egyszerre. Białystoknak több híres temploma is van, amelyek különböző vallási irányzatokhoz tartoznak.

Van a városban egy kijelölt út, a Templomok útja útvonal, amely érinti a város fontosabb és ismertebb templomait. Ilyen például az ortodox templom is. Európa (Oroszország nélküli) egyik legnagyobb ortodox temploma a Szentlélek-templom. Itt található a kontinens legnagyobb ikonosztáza, de a 6 méter átmérőjű és több mint egy tonna súlyú csillár is egyedülálló Európában. A világítótestet 9 méteres magasságban 24 kötél tartja, amelyek a földre ereszkedő Szentlelket jelképezik. A városi mecset és a zsinagóga mellett a Szent Rókus-templom is része a Templomok útjának. A függetlenség elnyerésének emlékére épült templom tornyán nem kereszt áll, hanem egy 3 méter magas aranyozott Mária-szobor – Lengyelország királynője mint hajnalcsillag. A templomok mellett külön útvonal vezet ahhoz a több mint 50 tűzfalhoz, amelyekre természeti, kulturális, vallási és történelmi motívumokat festettek, de a város több híres szülötte is felkerült a hatalmas tűzfalakra.

Helyet kapott az egyiken a város egyik leghíresebb lakója, Lazar Markovics Zamenhof (születési nevén: Eliezer Levi Samenhof) zsidó származású orvos, feltaláló, nyelvész. A történelem arról jegyezte meg, hogy nevéhez fűződik az eszperantó nyelv megalkotása. Felismerte egy mesterséges nyelv létrehozásának szükségét, ami egy nemzeté sem, de ugyanakkor mindenkié. Élete legnagyobb részében az emberiség egyesülésébe vetett hite vezérelte. A sors fintora, hogy éppen szülővárosban hajtották végre a németek a történelem egyik legkegyetlenebb népirtását: a fából épített białystoki zsinagógába bezártak több mint háromezer zsidót, és rájuk gyújtották az épületet.