A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében a Buzánszky Sportteraszon, Tusnádfürdőn megtartott pódiumbeszélgetésen a magyar női kézilabda-válogatott két kulcsfigurája, Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány és Juhász István, a Magyar Kézilabda-szövetség sportszakmai igazgatója osztotta meg gondolatait a válogatott fejlődéséről, a magyar kézilabda helyzetéről, valamint arról, hogy milyen stratégiai és emberi tényezőkön múlik egy világszinten versenyképes nemzeti csapat felépítése.
A beszélgetés elején Juhász István ismertette, hogy a kézilabda globális térképe az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult.
– A kézilabdázásban nagyon nehéz előre látni, hogy mi fog következni. A sportág világszinten annyira kitágult, hogy a nyolcvanas évek szűk mezőnye helyett ma már sokkal szélesebb körből érkeznek élcsapatok. 1986-ban játszottunk férfi világbajnoki döntőt, 2013-ban pedig a női válogatott jutott be a vb-döntőbe. Azóta eltelt több mint tíz év, de most újra hiszünk benne, hogy elérhetjük ezt a szintet. Az utánpótlás világversenyeken mutatott teljesítmények alapján megfogalmazható az a cél, hogy Los Angelesben legyen újra esélyünk a négy közé kerülni – hangsúlyozta Juhász István.
Golovin Vlagyimir is egyetértett azzal, hogy az új generációban megvan a potenciál a nagy áttöréshez. Elmondása szerint a mostani válogatottban olyan belső erő dolgozik, amely ritkán adatik meg egy nemzeti csapat történetében.
– Nagyon jó csapatunk van, nagyon ambiciózusak. Rövid időn belül elérhetjük a céljainkat, bármennyire is tudom, hogy nem egyszerű, de a csodákat az emberek csinálják. A mostani fiatalokban megvan a belső tűz, és látom rajtuk, hogy hisznek abban, amit csinálunk. Amikor egy csapat elhiszi, hogy képes győzni, akkor képes is lesz rá, ebben hiszek. És most ezt érzem rajtuk minden egyes edzésen és mérkőzésen – mondta Golovin Vlagyimir.
Juhász István részletesen ismertette azt a háttérrendszert, amely ma már napi szinten monitorozza a válogatott játékosok állapotát, terhelését és fejlődését. Mint fogalmazott, ez a modell alapvetően más szemléletet igényel a klubok részéről is.
– A klubokkal közösen dolgozunk, hogy napi szinten tudjuk követni a játékosaink fejlődését. Ma már nem elég, ha egy játékos évente kétszer találkozik a válogatott edzőjével. Tudnunk kell, milyen állapotban van, hogyan edz, milyen mentális és fizikai terhelés alatt áll. A válogatott nem klubcsapat, itt rövid idő alatt kell csapatot építeni, és ez csak úgy megy, ha a háttérmunka pontos és következetes. Egy kis nemzet nem versenyezhet másképp a milliós bázissal rendelkező országokkal, csak profizmussal és szervezettséggel – szögezte le a Magyar Kézilabda-szövetség sportszakmai igazgatója.
A beszélgetés egyik kulcspontja a 2023-as világbajnokság horvátok elleni fordulatos mérkőzése volt, amelyet mindkét szakember a csapat identitásának születési pillanataként értékelt. A női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint a mérkőzésen volt egy pillanat, amikor minden megváltozott.
– Hat góllal vezettek, és én is éreztem, hogy baj van. Aztán egyszer csak történt valami. Elkezdtek egymásért játszani, felpörögtek, és onnantól kezdve nem volt kérdés. A csapat átlényegült, és megértette, nem azért vagyunk itt, hogy tisztes vereséget szenvedjünk, hanem hogy győzzünk – emlékezett vissza Golovin Vlagyimir.
Juhász István szerint az a mérkőzés nemcsak sporttörténeti jelentőségű, hanem szemléleti fordulatot is hozott. Hangsúlyozta, hogy a csapat ezzel a tizenöt perccel átlépett egy mentális határt, ami hosszú távon meghatározhatja a teljesítményét.
– Ez volt az a tizenöt perc, amikor megszületett az új magyar női kézilabda-válogatott. Korábban sokszor előfordult, hogy elhittük, már megint nem sikerülhet. Most viszont elhitték, hogy sikerülhet, és ez az érzés azóta velük van. Ettől lett ez a csapat más – közölte a sportszakmai igazgató.
Golovin Vlagyimir részletesen beszélt saját vezetői stílusáról is, amely tudatosan szembemegy az autoriter, félelemalapú modellekkel. Elmondta, hogy az ő szövetségi kapitányi munkájának alapja a párbeszéd, a bizalom és a mentális támogatás.
– Én abban hiszek, hogy beszélni kell a játékosokkal. Nap mint nap. Nem lehet csak parancsokat osztogatni, és elvárni, hogy működjön. Van, hogy 15 percet szánunk egy beszélgetésre, és másfél óra lesz belőle. Mert fontos, hogy tudják, én nem fölöttük állok, hanem velük együtt dolgozom. A női válogatottnál ez különösen lényeges, itt minden apró jel számít – emelte ki az igazgató.
Juhász István is hangsúlyozta, hogy a mai edzőknek sokkal több kompetenciával kell rendelkezniük, mint korábban
– Ma már az edző nem lehet csak szakember. Pedagógusnak, pszichológusnak, stratégiának kell lennie egy személyben. Egy világversenyen nem az dönt, hogy ki tud jobban cselezni hanem az, hogy ki tud fejben ott lenni a legkritikusabb pillanatban. Az ifjúsági játékosok is ezt várják, hogy az edzők figyeljenek rájuk, és ne csak teljesítményt kérjenek, hanem segítsenek emberként is fejlődni. Ezt látjuk az U18-as felmérésekben is, számukra a legfontosabb a pedagógiai érzék –mondta.
A beszélgetés zárásában a generációváltás és a csapatépítés kihívásai kerültek előtérbe.
– Nem mindenki való válogatottnak. Vannak, akik kiválóak a klubjukban, de ha bekerülnek a válogatottba, valami eltűnik belőlük. Nem tudnak alkalmazkodni, vagy egyszerűen nem hozza ki belőlük ugyanazt a közeg. Persze az is előfordul, hogy valaki láthatatlanul szedi szét a csapatot, anélkül hogy akarná, de ezekre rá kell jönni, ki kell próbálni, és ha nem működik, dönteni kell, mert a válogatott nem kísérleti terep, ott eredményt kell hozni – szögezte le Golovin Vlagyimir. Zárásként a kapitány a sportban nélkülözhetetlen belső motiváció erejére hívta fel a figyelmet.
– Én tízévesen olimpiai bajnok akartam lenni. Nem tudom, honnan jött ez az érzés, de éreztem és ez hajtott. Ha ez a belső hajtóerő nincs meg egy játékosban, akkor hiába tehetséges, és ha megvan, akkor el fogja érni. A magyar női kézilabda-válogatott most tele van ilyen játékosokkal, ezért vagyok optimista – közölte a szövetségi kapitány.
Nyitókép: Golovin Vlagyimir (balról) és Juhász István (Ótos András felvétele)
