A magyar animáció a viharos történelmű Magyarország egyik maradandó kulturális sikertörténete. Díjakban és sikerekben gazdag terméséből is kiemelkedik a negyven évvel ezelőtt bemutatott Macskafogó, amelynek hősei és szállóigévé vált mondatai nemzedékek közös emlékezetébe épültek be. Az egész estés rajzfilm az anyaország határain túl is közönségre talált, és négy évtized múltán sem veszített a vonzerejéből. A jeles évfordulót közös filmnézéssel ünnepelhették a rajongók. Október 2-án este a Macskafogó ingyenesen megtekinthető volt a Nemzeti Filmintézet YouTube-csatornáján, a kezdeményezéshez pedig Magyarország-szerte vetítések csatlakoztak. Kiemelt helyszín volt a film születésének otthont adó Pannónia Stúdió, ahol az esti vetítést az alkotókkal szervezett közönségtalálkozó és koncert előzte meg.
De miképpen is született meg a magyar animáció kultikus macska-egér harca? A történet meglepő módon egy jazzlemezzel kezdődött. Nepp József (1934–2017), a magyar animáció meghatározó alakja, a Gusztáv, a Mézga család, a Kérem a következőt! és a Hófehér alkotója egy ajándékba kapott lemezen hallotta a Four Brothers című számot a Manhattan Transfer előadásában. A Jimmy Giuffre által eredetileg négy szaxofonra írt jazzdarab megmozgatta a fantáziáját, és elkezdett töprengeni azon, hogy mi lenne, ha a négy „fivérből” négy gengszter válna, ráadásul mindannyian patkányok lennének. A dal rajzfilmes feldolgozása köré hamarosan egész történet kerekedett.
Nepp régi alkotótársával, Ternovszky Bélával látott hozzá a megvalósításhoz. A jól ismert macska-egér játékot civilizációk összecsapásává terebélyesítették, és a hagyományos kergetőzés mellé titkosszolgálatok, bűnszervezetek és különleges fegyverek kerültek. A rajzfilmfigurák emberi gyarlóságokkal, nagyhatalmi ambíciókkal és nagyon is ismerős hétköznapi gondokkal népesítették be ezt a különös világot.
A film megszületése azonban korántsem volt magától értetődő. Az akkori film-főigazgatóság álláspontja szerint a terv sem művészileg, sem kultúrpolitikailag nem volt támogatandó. Az elkészítését ugyanakkor nem tiltották meg, így az alkotók külföldi finanszírozás után nézhettek. Végül Joseph Sefel, azaz Séfel József magyar származású kanadai üzletember karolta fel a vállalkozást, amelybe a müncheni Infafilm vezetője, Manfred Korytowski is bekapcsolódott. A Macskafogó így magyar–kanadai–nyugatnémet koprodukcióban készülhetett el.
A hagyományos rajzanimáció mellett a készítők számítógépes segítséget is igénybe vettek. Gémes József egy Commodore 64-re írt saját programmal modellezett bizonyos összetett mozgássorokat, például a macskák tengeralattjárójának felbukkanását és félfordulatát.
Maga a történet olyan világba kalauzolja a nézőt, ahol a macskák szervezett bűnszövetkezete az egércivilizáció megsemmisítésére készül. Az egerek utolsó reménye Fushimisi professzor találmánya. Egy szerkezet, amely képes ártalmatlanná tenni az ellenséget. Titkosszolgálatuk ezért ismét szolgálatba hívja legjobb ügynökét, a visszavonult Grabowskit, hogy Pokyóból elhozza a titkos terveket. A küldetésből természetesen hajmeresztő kalandok, üldözések és emlékezetes találkozások sora bontakozik ki.
A két tábor szembenállását, a titkosszolgálatok mesterkedéseit és a csodafegyverért folytatott versenyt gyakran a hidegháború paródiájaként értelmezik. Ternovszky egy interjúban ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem tudatos politikai üzenetet kívántak megfogalmazni, inkább a korszak légköre szivárgott be természetes módon a történetbe. Ennek ellenére a Macskafogó számos jelenete ironikusan idézi meg a James Bond-filmek és a Csillagok háborúja világát, miközben a gengszterfilmekből, a kalandmozikból és a vámpírtörténetekből is merít. A sokféle filmes utalás azonban azok számára is élvezetessé teszi a történetet, akik nem ismerik a paródia valamennyi célpontját.
Legalább ilyen fontos a párbeszédek humora. A film mondatai közül sok szinte önálló életre kelt: olyanok is idézik őket, akik már alig emlékeznek az eredeti jelenetre. A „Mehetünk vissza a balettbe ugrálni” például a kudarc utáni önironikus visszavonulás szállóigéjévé vált. Különösen emlékezetesek Teufel és Safranek jelenetei is, a kegyetlen főnök és az alázatos beosztott párbeszédei a hatalmi kiszolgáltatottság egyszerre mulatságos és keserű karikatúráját adják.
Mondani sem kell, hogy a magyarországi közönség hamar a szívébe zárta a filmet, a kritikai fogadtatás azonban kezdetben korántsem volt egyöntetű. Az idő múlásával egyre inkább felértékelődött a Macskafogó humora, műfaji sokszínűsége és sajátos látásmódja. Külföldi pályafutása ugyancsak változatosan alakult. Kelet-Európában, különösen a Szovjetunióban népszerűvé vált, az Egyesült Államokban viszont visszafogottabb fogadtatásra talált. A Los Angeles Times 1987-es kritikája például a történetet és annak megvalósítását is gyengének ítélte.
Évtizedekkel később újabb alkalom nyílt a felfedezésére. A restaurált változat 2023-as amerikai blu-ray kiadása ismét ráirányította a figyelmet, és a Geek Vibes Nation kritikája ötletes magyar animációs gyöngyszemként méltatta, a kiadvány filmtörténeti háttéranyagai pedig a külföldi nézőket is közelebb vitték a film világához.
A folytatásra több mint húsz évet kellett várni. A magyarországi mozik 2007-ben mutatták be a Macskafogó 2. – A sátán macskája című filmet, amelynek cselekménye mintegy két évtizeddel az első rész eseményei után játszódik. A macskafogó gépezet megszelídítette a macskákat, az egerek pedig békében élnek – legalábbis addig, amíg Stanley, az újságíró egér egy elzárt dzsungelben olyan macskatörzsre nem bukkan, amely kimaradt az átalakításból. A külvilág eseményeiről értesülő törzs Moloch, a sátán macskája segítségével akarja visszaállítani a macskák hatalmát. Az újabb veszély a régi szereplőket, köztük az idősebb Grabowskit is mozgósítja.
A folytatásból már hiányzott az első rész sziporkázó könnyedségének jó része, és a kritika is hűvösebben fogadta, a nézők érdeklődését azonban így is felkeltette. Az NFI adatlapja szerint megosztva elnyerte a Mozisok Országos Szövetségének a 2008-ban legmagasabb nézőszámot elért magyar filmnek járó díját. Az eredeti Macskafogó kultuszát ugyanakkor nem tudta elérni. Szerencsére manapság is újabb nemzedékek fedezik fel maguknak a Macskafogót, ezért negyven év ide vagy oda, Grabowski egyelőre aligha vonulhat vissza. Mi pedig természetesen továbbra sem megyünk vissza a balettbe ugrálni.
Nyitókép: Fotó: savariaforum.hu
