Szerző: Vass Noémi
Maradj velem,
ha alkonyat száll a vidékre,
maradj velem,
amikor az est leszáll végre.
Maradj itt, ha hullik a könnyem,
maradj, míg egy percig
lehunyom a szemem.
Messzebb vagy, mint
a napfény,
s nem térsz vissza
már ide többé.
Csak az éjszaka visszhangja
felel a fel nem tett kérdésre.
Lépteim alatt lassan kisimul
az úti cél, messze a holnap.
Maradj velem,
Míg elmúlik a nyár,
maradj velem,
ha semmi nincs már tovább.
Maradj itt
akkor is, ha ősz száll fejemre,
s maradj akkor is,
ha más lép majd helyemre.
Maradj, ha gyermek borul
a sírra,
maradj, ha elhullik a
virágok szirma.
Ne hagyj a sötétben,
a fájdalom tengerén,
ne hagyd, hogy örökre elvesszek én.
Ne engedd, hogy sírjak,
csak maradj örökre velem…
