A szerb energiaügyi miniszter szerda esti bejelentése szerint a szerb államnak hosszú tárgyalások után sikerült megállapodnia a Mollal a NIS orosz tulajdonrészének a felvásárlásával kapcsolatban. A kompromisszum legfontosabb kitétele, hogy a budapesti székhelyű multinacionális olajcég vállalta, a tulajdoncsere után is működtetni fogja a pancsovai olajfinomítót.
A Mol beleegyezett, hogy a szerb állam 5 százalékkal növelheti a részvényeit azt követően, ha a magyar cégnek sikerül felvásárolnia a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tulajdonjogainak 56,15 százalékát az orosz Gaszpromtól és a Gaszpromnyefttől, és ezt a tranzakciót az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) is jóváhagyja – jelentette be Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter azt követően, hogy lezárult a szerb és a magyar fél egyeztetése a szankciók alatt levő NIS ügyében. A tárcavezető szerint ez Szerbiának nagyobb befolyást biztosít a stratégiai jelentőségű döntések meghozatalában, illetve adott esetben azok megakadályozásában is.
Dávid Csilla felvétele
Az 5 százalékos erősödéssel ugyanis a NIS igazgatótanácsában a szerb megbízottak jogosultsága jelentősen erősödik: Szerbia ilyen mértékű befolyással a 2008-as magánosítás óta nem rendelkezett a NIS-ben – állította a miniszter. Kiemelte azt is, hogy a magyar fél a pancsovai finomító tekintetében is kötelezettséget vállalt arra, hogy ugyanúgy folytathatja működését, ahogyan azt tette az amerikai szankciók bevezetése előtti négy évben.
Ebben az időszakban ugyanis rendkívül jól üzletelt a NIS – mondta a tárcavezető a másik olyan tárgyalási ponttal kapcsolatban, amelyet Szerbia számára kulcsfontosságúnak tartott az államvezetés.
A miniszter a közösségi oldalán megjelentetett bejegyzésében hangsúlyozta azt is, hogy „továbbra is elkötelezetten dolgoznak a NIS hosszú távú helyzetének rendezésén az amerikai szankciók által előidézett körülmények között, amelyekért sem a szerb állam, sem a kormány, sem pedig Szerbia polgárai nem felelősek”.
Mint ismeretes, az amerikai adminisztráció immár csaknem másfél éve kilátásba helyezte a szankciókat a NIS ellen azoknak a kiterjedt politikai intézkedéseknek a keretében, amelyek az orosz energiacégek ellen irányultak. Az OFAC tavaly októbertől idén januárig megtagadta a pancsovai finomító működéséhez szükséges tanúsítvány kiadását is, a tevékenység folytatását pedig azt követően engedélyezték ismét, hogy a Mol január 19-én bejelentette: felvásárolná a NIS orosz részvényeit. Az engedélyeztetés azóta is folyik: egyrészről Szerbia kérelmezi folyamatosan azt, hogy működhessen a pancsovai feldolgozó, amely legutóbb június 16-áig kapott jóváhagyást az OFAC-tól, másrészről viszont a Mol kérelmezi a tárgyalások lezárására vonatkozó határidő meghosszabbítását. Legutóbb a cég által kért 30 nap helyett 10-et hagyott jóvá a tárgyalások lezárására az amerikai adminisztráció, azaz erre vonatkozóan is a június 16-a a határidő. Jövő keddig tehát a Molnak az orosz felekkel is le kellene zárnia az adásvételt.
Ennek jelentőségére hívták fel a figyelmet a szakértők is, akik szerint a szerb és a magyar fél megállapodása fontos lépést jelent a NIS ügyének megoldásában, ám a legjelentősebb döntésre még mindig nem került sor. Ez ugyanis annak az adásvételi szerződésnek a véglegesítése, amelyről a Mol és a Gaszpromnyeft tárgyal már hónapok óta – mondta Strahinja Obrenović, a Belgrádi Egyetem Politikatudományi Karának professzora. Az Euronews szerbiai képviseletének adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a szerb és a magyar fél kompromisszuma a jövőbeli stabilitás és biztonság miatt fontos, de csak akkor nyer értelmet, ha a magyar és az orosz fél is egyezségre jut.
Időközben több szakértő is arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy a szerb és a magyar fél megállapodásának egyáltalán nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a szerb állam tulajdonít ennek a hazai sajtóban. Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, Nenad Gujaničić vezető tőzsdeügynök szerint Szerbiának egyáltalán nincs szerepe a NIS orosz részvényeihez fűződő adásvételi folyamatban. Hozzátette: a szerb államvezetés olyan képet fest a helyzetről, mintha Szerbia fő szerepet töltene be a tárgyalások folyamán, és nélküle nem zárulhatnának le az egyeztetések, de ez a valóság kifordítása.
A szakember szerint az is megtévesztés, hogy a szerb államvezetés 5 százalékkal magasabb részesedést követelt. „Semmivel többet nem lehet elérni 35 százalékos tulajdonjoggal, mint 30-cal: a többségi tulajdonos dönt mindenről” – mutatott rá a szakember, aki szerint a tárgyalások azért húzódnak el, mert az orosz fél a geopolitikai helyzet változását remélve halogatja azok lezárását.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
