Két nap alatt több mint 42 millió euró támogatást fizettek ki a minőségi tenyészállatok beszerzésére. A következő napokban minden termelő megkapja a pénzt – nyilatkozta a Pink Televíziónak Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter.
A nyilvános felhívás május 18-án zárult le, az első kifizetések június 9-én kezdődtek, és eddig több mint 5 milliárd dinárt, azaz 42 millió eurót utaltak ki.
A mezőgazdaság helyzetéről szólva a miniszter kiemelte, hogy idén szinte minden gyümölcsfajnak kiváló a termése és a minősége.
– Tavalyhoz képest a gyümölcstermés fajtától függően 50–100 százalékkal magasabb. Az ötéves átlagához viszonyítva a termés 10–20 százalékkal nagyobb. Arra számítunk, hogy a gyümölcstermés meghaladja az 1,5 millió tonnát. Minden gyümölcsfaj jól termett, jelenleg zajlik a cseresznye szüretelése, hamarosan pedig megkezdődik a kajszibarack betakarítása is – fogalmazott Glamočić.
Arra a kérdésre, hogy a magas terméshozam milyen hatással lesz az árakra, és hogyan lehet megvédeni a termelőket a felvásárlás során, Glamočić azt válaszolta, hogy kötelező szerződéses viszonyt vezettek be a gyümölcstermesztők és a felvásárlók között. Az árakat ugyanakkor a piac határozza meg, elsősorban a kereslet és a kínálat függvényében.
– A minisztérium közvetítő szerepet vállal a felvásárlók és a termelők közötti párbeszéd kialakításában. A felvásárlás során kötelező szerződést kötni, hogy egyértelműen rögzítsék a feltételeket, az árakat azonban a piac alakítja. Valószínűleg idővel emelkedni fognak az árak, mivel például Lengyelországban a málnaültetvényeket fagykár érte – fejtette ki Glamočić.
A tárcavezető közölte, hogy tegnap kezdetét vette a málnaültetvények ellenőrzése is. A nyilvántartásban mintegy 18 ezer hektárnyi málnaterület szerepel.
– Különféle adatok érkeznek a terepről. Sokan azt állítják, hogy nincs ennyi hektár málna, hanem jóval kevesebb. Ami a termést illeti, pontosan tudjuk, mennyi hagyta el az országot, illetve mennyit exportáltunk, ez nem vitás. Tegnap nagyszabású ellenőrzési akció indult valamennyi málnatermelő térségben, különösen azokon a parcellákon, ahol nagy málnaterületeket jelentettek be. Az a cél, hogy megállapítsák, valóban terem-e ott málna, és ne lehessen támogatáshoz jutni olyan területek után, ahol nincs termelés – fejtette ki Glamočić.
Hozzátette, hogy Szerbiában nincs elegendő málna a feldolgozóipar igényeinek kielégítésére, mivel a termés egy részét exportálják. Ezért engedélyezik az importot is. A 100 százalék Szerbiából jelzés bevezetésével a vásárlók egyértelműen tudni fogják, hogy hazai málnát vásárolnak-e.
A tárcavezető rámutatott arra, hogy az év eddig kiválónak bizonyul a búza, árpa, kukorica és a szója terméshozamát illetően, ugyanakkor óvatosságra intett, mivel még előttünk állnak a nyári hónapok és a magas hőmérsékletek.
A vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó támogatási program kapcsán a miniszter elmondta, hogy az idén 400 millió dinárt különítettek el út- és vízellátási beruházásokra. A támogatás összege projektenként legfeljebb 35 millió dinár lehet.
– Pályázatot nyújthatnak be azok a városok és községek, amelyekhez falvak tartoznak. A beruházás értéke ennél nagyobb is lehet, a minisztérium pedig annak egy részét finanszírozza. Tavaly tizennyolc község részesült támogatásban, közülük hat vízellátási, tizenkettő pedig útépítési projektekre használta fel az összeget – fogalmazott Glamočić.
Az afrikai sertéspestis helyzetéről szólva az agrárminiszter elmondta, hogy a betegség hét körzetben van jelen Szerbiában, ahol már több mint tíz éve jelentős gazdasági károkat okoz. Az idén mintegy 1700 sertést kellett elaltatni, míg 2023-ban több mint 22 ezret. Az állam a piaci árnak megfelelő kártérítést azonnal kifizeti a gazdáknak. A miniszter arra kérte a termelőket, hogy a betegség gyanúja vagy tünetei esetén haladéktalanul értesítsék az állatorvost, hogy megakadályozzák a fertőzés további terjedését.
Nyitókép: Dragan Glamočić az első melencei állattenyésztői minikiállításon (Fotó: Beta)
