emberek, tükrök, veszteségek vagy új kezdetek
Van, hogy csak a szem találkozik
egy másikkal –
s máris minden elmozdul benned.
Nem ismered őt,
de a pillantása
valamit visszaránt belőled,
amit már rég eltemettél.
Egy boltban,
egy lépcsőházban,
egy buszon –
valaki megszólít.
Vagy csak a hallgatása szól.
Vannak hangok,
melyek beépülnek a lelkedbe,
anélkül, hogy szavakká válnának.
És vannak érintések,
amik sosem történnek meg,
mégis éveken át sajognak.
Az utcán egy ismerős arc –
valaha fontos volt,
most idegen.
Mégis mosolyogtok,
mert ez a gesztus
már nem a másiknak szól,
hanem annak,
akik voltatok.
Minden találkozás egy ajtó.
Némelyiken belépsz.
Némelyik örökre zárva marad.
És van olyan is,
amely mögött
épp te vagy a vendég.
