A fagylaltjairól híres szabadkai Pelivan cukrászda május 25-én ingyenes fagylaltosztással egybekötött ünnepséggel emlékezett meg fennállásának 100. évfordulójáról. Az ünneplésre volt is ok, hiszen a családi vállalkozásként üzemelő cukrászda 1923-as megnyitása óta megszakítás nélkül működik. Csak a Pelivan helye változott egyszer, a II. világháborút követő években, a fagylalt receptje azonban ugyanaz maradt, miközben a vásárlók köre egyre csak bővült. Manapság a Szabadka főterén található Pelivant úgy emlegetik, mint azt a helyet, ahol a város legjobb fagylaltja kapható. A jeles évforduló alkalmából mi is felkerestük a híres fagylaltozót, és Ismail Nezirovićtyal, a cukrászda tulajdonosával beszélgettünk a vállalkozás múltjáról és jelenéről, valamint az itt készülő fagylalt különlegességéről.
A Pelivanban igazi fagylaltkülönlegességek is kaphatóak
Az 1923-as évet a világtörténelembe több jeles esemény miatt is feljegyezték. Ebben az évben június 24-én Törökország és az I. világháborúban győztes antanthatalmak aláírták a lausanne-i békeszerződést. A törökök ennek a békének köszönhetően többévi harc után elérték az I. világháború után megkötött béke revízióját, és végül megtarthatták Anatóliát és a Boszporuszt Isztambullal együtt. Október 29-én hivatalosan is megszűnt az Oszmán Birodalom, és kikiáltották a Török Köztársaságot. 1923 emellett arról is nevezetes, hogy ez év novemberében Münchenben az Adolf Hitler vezette nácik államcsínyt kíséreltek meg, amelyet sörpuccsként jegyeztek fel a históriás könyvek. 1923. szeptember 1-jén következett be a nagy kantói földrengés, amely Japán történetének legtöbb halálos áldozatot követelő földrengése volt, és amely szinte teljesen elpusztította Tokiót és a közeli kikötővárost, Jokohamát. Az SZHSZ Királyságban, amely országhoz akkor Szabadka is tartozott, abban az évben, pontosabban március 18-án parlamenti választást tartottak, amelyet a Nikola Pašić vezette radikálisok nyertek meg. A világ magyarsága pedig abban az évben ünnepelte Petőfi Sándor születésének 100. évfordulóját.
A cukrászda a II. világháborút követő években az államosítás miatt került erre a helyre
A Nezirović család viszont nem ezen események miatt tartja számon 1923-at, hanem azért, mert akkor nyitották meg cukrászdájukat Szabadkán. A családi vállalkozás kezdeteit Ismail Nezirović a következőképpen elevenítette fel:
– A távoli 1923-as évben érkezett az én nagyapám, Himet Nezirović Szabadkára. Ő a Nićin-palotában vett bérbe egy helyiséget, a földszinten, azt a helyet, ahol most egy telefonszolgáltató található. A cukrászdánk egészen a II. világháború utáni évekig ott volt. Aztán jött az államosítás. Egy bizottság bejött a cukrászdánkba, és azt mondták, a helyiség túl nagy a számunkra, vigyük át a cukrászdánkat egy kisebb helyiségbe. Pedig az a helyiség a mi tulajdonunk volt. Így egy hétfői napon, anélkül hogy a munka szünetelt volna, átköltöztettek bennünket a Köztársaság tér 4-es szám alá, ahol mind a mai napig kiszolgáljuk a vendégeket. Nagyapám aztán megbetegedett, asztmás lett, így a vállalkozást nagyon fiatalon apámnak kellett átvennie. Apám teljes önállóságot kapott nagyapámtól a cukrászda vezetéséhez. Egyet kellett csak megígérnie: a fagylalt receptjén soha nem fog változtatni. Édesapám hetven évig dolgozott itt. 2015-ben hunyt el. A cukrászda vezetését édesapámtól 2007-ben vettem át. Így telt el egy teljes évszázad a cukrászdánk életében. Hamarosan jön a negyedik generáció. A lányom már itt dolgozik a cukrászdában. A fiam hét éve Barcelonában él, és ott is dolgozik, ám remélem, egy napon visszatér, és ő is csatlakozik a családi vállalkozáshoz. Mindenesetre a vállalkozásunk szerencsére nagyon jól működik, sikeres. Szabadkán már szinte minden megváltozott, csak a Pelivan maradt a régi. A Pelivan név egyébként a gorai (goranac) népcsoporthoz tartozik. Ez tulajdonképpen egy gorai brand. A mi családunk is ehhez a népcsoporthoz tartozik. Vallásunkat tekintve muszlimok vagyunk. Pelivant csak gorai ember nyithat, és azt is csak az, aki Zli Potok nevű faluból származik. A legelső Pelivan nevű cukrászdát is az egyik falunkbeli nyitotta 1851-ben Belgrádban – mondta a cukrászda tulajdonosa.
Ismail Nezirović, a Pelivan cukrászda tulajdonosa (Patyi Szilárd felvételei)
A Pelivanban süteményeket, kalácsokat és tortákat is lehet vásárolni, a cukrászda azonban elsősorban a finomabbnál finomabb fagylatjairól nevezetes. Ez nem is csoda, hiszen ezt a terméket igen nagy odafigyeléssel készítik. A recept titkát pedig féltve őrzik. Így Ismail Nezirović számos érdekességet elmesélt a fagylaltkészítés rejtelmeiről, a receptet azonban természetesen nekünk sem árulta el.
– Legfőbb termékünk a fagylalt, amelynek a receptjét, mint említettem, soha nem változtatjuk. Ugyanaz, mint száz évvel ezelőtt volt. Az elkészítési módja is tradicionális. 7 órától 14 óráig készül a fagylalt, minden egyes nap, függetlenül attól, hogy süt a nap vagy esik az eső. A jó fagylalt egyik legfőbb feltétele, hogy friss legyen. Csak a friss fagylalt a jó fagylalt. Az előállítás százszázalékos figyelmet igényel, hiszen élelmiszerről van szó, amelyet főleg gyermekek fogyasztanak előszeretettel. Ezért a cukrászda felszerelését minden évben lecserélem, bár hozzá kell tennem, hogy ezek a felszerelések nem olcsók. Emellett követni kell a technológiai újításokat is, mert csak így lehet felvenni a versenyt. Persze az előállításban nekünk is, mint minden rendes fagylaltozónak, megvannak a magunk titkai. Ezeket a titkokat jelenleg csak én és a feleségem tudjuk. Persze a fagylalt mellett vannak finom tortáink és süteményeink is, a hangsúlyt azonban a fagylaltra helyezzük – magyarázta a tulajdonos.
A kétnyelvű cégtáblán is jól látható a Pelivan alapításának az éve
De vajon a fagylaltkészítés mennyit változott 1923 óta? Erre a kérdésre Ismail Nezirović a következő választ adta:
– Maga az eljárás nem változott semmit, a módja viszont, tehát az, ahogyan készítjük a fagylaltot, sokkal egyszerűbbé vált az évek során. Sokat fejlődött a technika. Régen minden kézzel készült. Nagy üstökben keverték a fagyit. Ma már külön gépek vannak, amelyek a fagylaltot készítik, keverik. Nagyapám idejében például még volt jégház a Korzón. Korán reggel elmentek oda, és jégtáblákat vásároltak. A jégtáblákat az üstök köré rakták, amelyekben kézzel keverték a fagyit. Ez nagyon nehéz munka volt, de nem volt mit tenni, akkor még nem voltak keverőgépek és egyéb technikai eszközök. 1926-ban a nagyapám írt egy kérvényt az akkori körzeti vezetőhöz, hogy engedélyezze a villamos motor használatát, ami forgatná a fagyikeverőt, annak érdekében, hogy ne kelljen kézzel végeznie ezt a munkát. Az engedélyt végül megkapta, persze különböző megkötésekkel, azért, hogy a gépet rendeltetésszerűen használják. Az utóbbi évek egyik újdonsága pedig az, hogy már nálunk is van mód a házhoz szállításra, hiszen városunkban is megjelentek a különböző szállítóvállalatok, amelyek a mi a fagylaltjainkat is kézbesítik. Van ehhez szükséges speciális dobozunk, és ha a vásárlók telefonálnak, akkor házhoz szállítják nekik a terméket – válaszolta a Pelivan tulajdonosa.
A Kiskorzón található cukrászdában nyáron alig találni üres helyet
Ismail Nezirović kiemelte, az, hogy a Pelivan egy évszázada megszakítás nélkül működik, mindenekelőtt a visszatérő szabadkai vásárlóknak köszönhető.
– A vásárlóink túlnyomó többsége szabadkai, manapság azonban már a külföldi turisták is könnyen megtalálnak minket, ugyanis a világhálón is rajta vagyunk mint a legjobb városi fagylaltozó az itt kapható legjobb fagylalttal. A törzsvásárlóink a szabadkaiak, akik generációk óta hozzánk járnak. Van, akinek a nagyapja is ide járt, aki hozta a fiait, majd az unokáit, de ültek be ide a város polgármesterei és a városi közélet egyéb jeles személyiségei is. A fagylatszezon április körül indul meg. Persze ez függ az időjárástól is. Idén szerencsére áprilisban már volt egy-két hét jó meleg idővel. Az igazi nagy kereslet viszont akkor kezdődik, amikor az érettségizők ünnepelnek a főtéren. Ezután pedig jönnek a nagy fesztiválok, az Interetno, az aratóünnepség, a városnapi rendezvények, a hagyományőrző napok. A városközpontban igazán áprilistól októberig van nagy élet, aztán októbertől csökken a forgalom. A téli időszakban áttérünk a sütemények, torták árusítására, például baklavára, sampitére, dobostortára, somlói galuskára, gesztenyepürére. Persze fagyi akkor is van a cukrászdában. Télen négy ízt készítünk el, mert akkor is van, aki betér, és vásárol nálunk egy-két gombóccal. Persze ez csak néhány hónapos időszakot jelent. Januárban általában zárva tartunk. Akkor vannak az évi szabadságok, és akkor végezzük el a cukrászdán a kisebb felújításokat is. Márciustól pedig már a fagylatjaink teljes kínálatát megtalálhatják vásárlóink a pultunkon – mesélte a tulajdonos.
A cukrászda hosszú múltjára a helyiségben kifüggesztett régi képekkel is utalnak
Ismail Nezirović elmondta továbbá, hogy a jövőre vonatkozóan nincsenek különösebben nagy terveik, csupán annyi, hogy továbbra is szeretnék a vásárlókat azon a magas színvonalon kiszolgálni, amelyen azt az elmúlt száz évben tették. A tulajdonos örvendetesnek tartja, hogy családi vállalkozásának az utánpótlása biztosított, és abban bízik, hogy a Pelivan az elkövetkező száz évben is fennmarad majd Szabadkán.
Nyitókép: Ismail Nezirović, a Pelivan cukrászda tulajdonosa (Patyi Szilárd felvételei)
