2024. június 13., csütörtök

Magyar közösség Bánát szívében

A nagykikindai községhez tartozó Szajánban jártunk

Szajánt, a többségében magyarlakta települést, már az 1500-as évek körül is emlegették Zayanként egy oklevélben. Aztán a terület a török hódoltság idején elnéptelenedett, majd azok kiűzése után, az 1800-as évek körül a Tajnay család kezdett el itt földeket vásárolni, 1805 és 1806 folyamán pedig Szeged környékéről, Vedresházáról, Hantházáról és Algyőről telepítettek ide dohánykertészeket, akik dohánytermesztéssel foglalkoztak, ami egészen 2018-ig az itt élők fő bevételi forrása maradt. Tóth Zoltán, a szajáni helyi közösség tanácsának elnöke úgy tekintett vissza erre a gazdasági tevékenységre, mint ami mindig kihúzta a falut a nehéz és ínséges helyzetekből.

– Az 1848/49-es szabadságharc alatt a falut felperzselték, az itt élők időben el tudtak menekülni, majd a tavaszi hadjáratot követően visszatértek, és újjáépítették a települést. Az 1880-as évek elején – a kirajzás idején – kétszáz család elhagyva Szajánt, megalapította Bácsgyulafalvát, mégpedig Nagy József tanító és Sípos György író vezetésével. Az Ady Endre Művelődési Egyesület minden év októberében részt vesz azon az ünnepségen, amit ott Karóünnepnek hívnak, ennek keretében ünneplik meg a falu betelepítését. Valamikor éltek itt svábok is, azon a részen, amit mi ma Vilmatérnek nevezünk. Iskolát építettek a gyermekeik számára, és megpróbáltak megküzdeni ezzel a szikes földdel, de egyszer egy éjszaka alatt elmentek innen, mindannyian egyszerre. Az a rész egyébként nagyon sokáig egy teljesen különálló település volt, csak az 1900-as években kapcsolták össze azt a területet Szajánnal. A talaj minősége ott nagyon rossz, többnyire legelők, és aki ott konyhakertészettel akart foglalkozni, az rengeteg nehézségbe ütközött. Éppen ezért honosodott meg Szajánban a kamillatermesztés és -szárítás is, egyfajta mezőgazdasági tevékenységként. Abban az időszakban hárman szárították a faluban a kamillát – emlékezett vissza a tanácselnök.

Tóth Zoltán, a szajáni helyi közösség tanácsának elnöke (A szerző felvétele)

Tóth Zoltán, a szajáni helyi közösség tanácsának elnöke (A szerző felvétele)

Kátity Enikő hitoktató (A szerző felvétele)

Kátity Enikő hitoktató (A szerző felvétele)

NAGY A KÖZÖSSÉG EREJE

A szajáni Móra Károly Általános Iskolában közel 60 gyermek tanul magyarul. Elsőtől nyolcadik osztályig minden tagozat önálló magyar tagozatként működik köszönhetően a VMSZ-nek és az MNT-nek, akik támogatják a kis létszámú osztályok elindítását. A gyermekek hitoktatásra járnak, polgári nevelés nincs az iskolában, és a többségük a plébániai hitoktatásra is jár, számolt be Kátity Enikő hitoktató.

– A hittanos gyermekekkel igyekszünk minél több olyan programon részt venni, amit a Nagybecskereki Egyházmegye hirdet meg, így a rajzpályázatokon és a hittanversenyeken is. A gyermekek szinte minden évben helyezéseket értnek el, és ennek köszönhetően számtalan többnapos, magyarországi kiránduláson vehettek részt. Ami még nagyon fontos, hogy 2017 óta itt tartják meg a Nagybecskereki Egyházmegye hittantáborait. Az első években csak egy tábort szerveztünk a nyári szünet ideje alatt, amikor is a 150 fiatal mellett 30 felnőttet láttunk vendégül több napon keresztül, de az utóbbi két évben a nagy érdeklődésre való tekintettel Német László SVD belgrádi metropolita érsek javaslatára kettébontottuk azt, így a fiatalok június végén, az idősebbek pedig július elején jönnek – mesélte Enikő, majd hozzátette, hogy nagyon sokat köszönhetnek a püspökségnek, ugyanis a támogatásukkal lett felújítva a templom, a parókiát pedig táborozóhellyé alakították.

– A szobákba emeletes ágyakat tettek, így ott 30 gyermeket tudunk kényelmesen elhelyezni, de amikor tényleg nagy a részvételi arány, akkor a folyosókat és a kertet is kihasználjuk, ahol matracokat és sátrakat helyezünk el. Ilyenkor a helybeli egyesületek is a segítségünkre sietnek, akik további szálláshelyeket tudnak biztosítani a vendégeink számára. Nagy a szajáni közösség ereje ilyenkor, az előkészületek megszervezésében is mindenki a lehetőségeihez mérten segít, hogy mire Elias Ohoiledwarin SVD atya, a tábor lelki vezetője megérkezik, mindennel készen álljunk – tette hozzá a hitoktató.

SOKAT JELENTENEK

Szaján az észak-bánáti fiatalok körében egy másik táboráról is ismert, mégpedig a július közepén megrendezendő Észak-bánáti Táncház és Tánctáborról, amit a tavaly fennállásának 75. évfordulóját ünneplő, és a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjban részesülő Ady Endre Művelődési Egyesület szervez meg, immár 7. alkalommal. A fiatalok itt népzenével, néptánccal és népi játékokkal ismerkedhetnek meg. Benyócki Sárától, az egyesület elnökétől megtudtuk azt is, hogy az utóbbi időben a művelődési otthonban a támogatásoknak köszönhetően tusolókat és konyhát alakítottak ki, tábori ágyakat, mosógépet vásároltak, hogy azt a 60–80 kitartó gyermeket, akik évről évre visszatérnek, a legideálisabb körülmények között tudják fogadni. Az elnök értékelése szerint falu életében mindig sokat jelentett az egyesületük.

Benyócki Sára, az Ady Endre Művelődési Egyesület elnöke (A szerző felvétele)

Benyócki Sára, az Ady Endre Művelődési Egyesület elnöke (A szerző felvétele)

– A gyermekeknek már évtizedekkel ezelőtt is lehetőségük nyílt arra, hogy az országhatárainkon kívül eső táborokban vegyenek részt. Mindig az egyesület aktív tagjai, illetve a néptáncosok utazhattak. Azoknak a családoknak, akiknek nem volt lehetőségük arra, hogy a gyermekének megcsináltassa az útlevelét, annak valamilyen formában segítettünk. Nagyon sok gyermek jutott el így a Balatonra, a Deseda-tóra, illetve Ópusztaszerre. Megjártuk a háromnapos nomád táborokat a Kaposvár melletti Orciban, sőt, két gyermek eljutott a többnapos honismereti táborba is, amit Árpádhalomnak, a magyarországi testvértelepülésünknek köszönhetünk, ahol egyébként minden évben fellépünk a falunapi műsoron – ismertette a művelődési egyesület elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy fontosnak tartják az utánpótlás biztosítását.

– Most összesen harmincan táncolnak a két néptánccsoportban, illetve két csoportban citeraoktatás is működik Mihók Attila vezetésével, így harmincöt aktív fiatal dolgozik folyamatosan az egyesületben. A tánccsoportok oktatói Koós Dezső és Székely Zsófia, akik Szabadkáról jönnek hetente egyszer. Két lányunk a Nefelejts táncegyüttesből, Bobojcsev Réka és Lévai Edvina népdalénekléssel is foglalkozik – mondta Benyócki, aki arról is beszélt, hogy már zajlanak az előkészületek a 27. Észak-bánáti Aratóünnepségre, illetve az augusztusban esedékes 7. Szent István-napi rendezvényre.

Kugli Albert, a Szikes Vadász egyesület elnöke (A szerző felvétele)

Kugli Albert, a Szikes Vadász egyesület elnöke (A szerző felvétele)

DIMENZIÓVÁLTÁS A FIATALOK KÖRÉBEN

Szajánban nincs étterem, sem kávézó, így a szórakozni vágyó fiatalok lehetőségei korlátozottnak mondhatóak. Beszélgetőpartnereim elmondták, hogy véleményük szerint az utóbbi néhány év során a társadalom változásával a fiatalok érdeklődési, ismerkedési szokásai és terei is átalakultak. Tapasztalataik szerint akadnak kivételek, de a legtöbben már nem személyesen találkoznak, hanem a különböző internetes felületeket használják a társalgásra és a beszélgetésre.

– Amikor én fiatal voltam, ha beszélgetni vagy találkozni akartam a barátaimmal, akkor el kellett mennem hozzájuk, de most a technika és az internet fejlődésével, mintha más dimenzióba került volna ez az egész – hangsúlyozta Tóth Zoltán tanácselnök.

Kugli Albert, aki a Szikes Vadászegyesület elnöke, korának szórakozási lehetőségeire tekintett vissza.

– Amikor mi befejeztük a nyolcadik osztályt, a kocsmában találkoztunk egy italra, majd azt követően minden hétvégén összejöttünk ott. Később biliárdoztunk, sakkoztunk. Szinte minden vasárnap bálokat szerveztek, ahol szajáni zenészek húzták a talpalávalót. Később Lábadi Bélának köszönhetően aktivizálta magát az Ifjúsági Szövetség. Az ifjúsági otthonban volt a színházterem és a színpad, alatta pedig egy öltöző, pincehelyiség. Akkoriban a kocsma után oda mentünk lemezeket, slágereket hallgatni, de mivel ez egy nagyobb helyiség volt, amit télen nehezebb volt felfűteni, itt, a helyi közösségben is kaptunk egy termet, amit egyszerűbb volt felfűteni. Amikor a diszkóőrület hozzánk is megérkezett, akkor diszkóesteket szerveztünk. A vadászotthonban később könnyűzenei együttesek mutatkoztak be, később jött az Alf, illetve vasárnaponként mozi is dolgozott, a gyerekeknek délelőtt matinét, este pedig filmeket vetítettek. Ma a fiatalok hetente egyszer a tűzoltóotthonban jönnek össze, ahol van pikádó, asztalitenisz és zenecuccok – mesélte Kugli Albert.

IRÁNY OLASZORSZÁG!

S ha már szóba került a tűzoltóotthon… Szajánban 1911 óta működik az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Tagjainak elsődleges feladata a tüzek eloltása, amivel kapcsolatban Nagy Alex, az egyesület elnöke elmondta, hogy évente öt-hat tűzesethez riasztják őket. Az aratási időszak előtt ellenőrzik a traktorokat és a kombájnokat, illetve azok tűzoltókészülékeit, aratáskor pedig a helyi közösséggel közösen szervezik meg az őrséget. Az is kiderült, hogy fontos a katasztrófahelyzetekben történő helytállásuk is, de az utóbbi években az utánpótlás kinevelésére is nagy hangsúlyt fektetnek.

– Jelenleg 110 aktív tagunk van, ebből 50 gyermek. Számukra nagyon érdekesek a tűzoltóversenyek, ezekkel tudjuk őket az egyesületbe vonzani. Van csapatunk a 6 és 11 évesek közötti generációban, négy csapatunk a 11 és 16 év közötti fiatalokból, illetve a 16 és 17 év közöttiek között is van csapatunk. Két éve csak négy csapattal vettünk részt a Nagytószegen megtartott megmérettetésen, tavaly már hat csapattal érkeztünk Nagykikindára, idén pedig tíz csapattal megyünk Tiszahegyesre. Tavaly nagyon szép eredményeket értünk el, a hat résztvevő csapat 3 első helyezést hozott el a községi, majd a körzeti versenyről is, az országosról pedig egy első és egy harmadik helyezéssel tértünk haza. Most azzal a csapattal, amelyik az első helyezést érte el az országos szinten, az olaszországi Európa Bajnokságra készülünk – tette hozzá az egyesület elnöke.

A szajáni tűzoltóotthon épülete, ahol a gyermekek a versenyekre készülnek (A szerző felvétele)

A szajáni tűzoltóotthon épülete, ahol a gyermekek a versenyekre készülnek (A szerző felvétele)

A szajáni kultúrotthon (A szerző felvétele)

A szajáni kultúrotthon (A szerző felvétele)

Nyitókép: A szajáni Szent István-templom és a plébánia (A szerző felvétele)