Mintegy száz gyerek énekelt együtt szívvel-lélekkel

A református táboroknak nagy múltja van Bácsfeketehegyen, már 1955 óta szerveznek katekizációt a településen. Az ifjúsági táborok régebben három csoportban zajlottak; egytől negyedik osztályig, ötödiktől nyolcadikig és a középiskolás korosztály számára. Az idén csak két csoport vett részt elsőtől hatodik osztályig, illetve a hetedikes, nyolcadikos és középiskolás diákok egyben. Az alsósok csoportjában összesen kilencvenkét gyermek volt. Vajdaság minden református gyülekezetéből érkeztek gyerekek; Bácskossuthfalváról, Pacsérról, Szabadkáról, Szenttamásról, Kúláról, Verbászról, Palicsról, Ittabéről, Újvidékről, Maradékról és persze Bácsfeketehegyről. Az idősebb korosztály tábora egy héttel korábban zajlott, ők lényegesen kevesebben voltak, ez azonban még meghittebbé tette az egészet. Az öt napon át tartó tábor legfőbb célja, hogy a gyerekek megismerjék egymást, és együtt erősödjenek meg hitükben. Minden reggel áhítattal kezdték a napot, ezt követően bibliai történetet dolgoztak fel. Sok református és ifjúsági ének hangzott el a két hét alatt. A délutánokat kézimunkával, játékkal és filmvetítéssel töltötték a gyerekek. Ez a csodálatos tábor Harangozó László püspök és családja, valamint a Szerbiai Református Keresztyén Egyház szervezésében jött létre ismét. 

Csepregi Attila Maradékról érkezett, és harmadszorra vett részt a táborban.

– Nagyon jól éreztem magam. Örömmel jövök minden évben újra és újra. Az áhítat a kedvencem, mert nagyon érdekes énekeket tanulunk, és ugrálunk is közben – mesélte egy fiatal résztvevő.

Urbán Patrik Zentáról jött, és először vett részt a táborban.

– Tanultunk dalokat, elmutogattuk őket, hajtogattunk állatokat papírból, történeteket meséltek nekünk Mózesról. Nekem nagyon tetszett ez a néhány nap, jövőre is szeretnék jönni, ha lesz rá lehetőségem – mondta a kisfiú.

A tábor a holland reformátusok támogatásával jött létre, és sok önkéntes járult hozzá a gördülékeny mindennapokhoz, mesélte Harangozó Gyöngyi, a tábor vezetője.