Az idén ünnepli megjelenésének 80. évfordulóját Rip Kirby, a 20. század egyik legnagyobb hatású detektívképregénye, egyben a legendás amerikai rajzoló, Alex Raymond mesterműve. A sorozat 1946-ban indult útjára, és új szintre emelte a bűnügyi képregények világát: eleganciát, realizmust és intellektuális megközelítést hozott a műfajba, ezzel új mércét állítva a „kilencedik művészetben”.
Alex Raymond (teljes nevén Alexander Gillespie Raymond Jr.) 1909. október 2-án született az Egyesült Államokban, New York államban. Fiatal korában eredetileg a pénzügyi pályára készült, ám a nagy gazdasági világválság idején elveszítette állását, és ekkor fordult a rajzolás felé. Művészi tehetsége hamar megmutatkozott, és a harmincas évek elején belépett a kor egyik legnagyobb amerikai képregénykiadójához, a King Features Syndicate-hez.
Raymond az 1930-as években vált igazán ismertté, amikor egymás után több sikeres képregényt is létrehozott. 1934-ben három sorozatot indított, amelyek gyorsan világhírűvé tették. Ezek közül az egyik a Flash Gordon, a klasszikus science fiction képregény, amelyben egy földi hős küzd Ming császár ellen a Mongo bolygón. Ezt követte Jungle Jim egzotikus dzsungelkalandjaival, valamint a Secret Agent X-9, egy realista stílusú bűnügyi sorozat, amelynek történeteit kezdetben a híres amerikai krimiíró, Dashiell Hammett írta.
Ezek a képregények nemcsak történeteik miatt váltak népszerűvé, hanem Raymond rajzstílusa miatt is. Munkáit a rendkívül részletgazdag, realista ábrázolás, a filmszerű kompozíciók és a fény-árnyék hatásos használata tette különlegessé.
A második világháború idején Raymond bevonult az amerikai haditengerészethez, ahol propaganda- és illusztrációs munkákat végzett. A háború évei megszakították képregényes karrierjét, ugyanakkor új tapasztalatokkal is gazdagították.
A háború után új képregényen kezdett dolgozni, amely 1946-ban jelent meg először Rip Kirby címmel, és radikálisan eltért a korábbi detektívképregényektől.
A sorozat első epizódja 1946. március 4-én jelent meg napilapos képregényként. Abban az időben a detektívhősök többsége kemény, fizikai erejére támaszkodó karakter volt. Raymond azonban teljesen más típusú főhőst alkotott.
Rip Kirby ugyan egykori tengerészgyalogos, de egyben művelt, gondolkodó értelmiségi is. Szemüveget visel, és az ügyeket elsősorban logikával, elemzéssel és dedukcióval oldja meg, nem puszta erőszakkal. Ez a megközelítés közelebb áll a klasszikus detektívfigurákhoz, mint a korabeli akcióhősökhöz.
Ez az újfajta karakter frissességet hozott a háború utáni képregényvilágba, és gyorsan nagy népszerűségre tett szert.
Rip Kirby legfontosabb társa Desmond, a rehabilitált zsebtolvaj, aki komornyikként szolgál a detektív mellett. Hűséges segítőtársa a kalandok során, és bár időnként kissé esetlennek tűnik, nem egyszer ő menti meg főnöke – ahogy ő mondja: „munkaadója” – életét. Desmond a Komornyikok Klubjának tagja, és kiváló biliárdjátékos is.
Rip életében különleges szerepet tölt be Honey Dorian, a bájos szőke fotómodell, aki mélyen szerelmes a nyomozóba. Kapcsolatuk azonban sosem teljesedik ki igazán: bár kölcsönös vonzalom fűzi őket egymáshoz, Rip végül soha nem veszi feleségül. Honey számos kérőt utasít vissza miatta – köztük egy gazdag playboyt is –, de a kapcsolat mégsem jut el a házasságig.
A történetekben gyakran feltűnnek más visszatérő mellékszereplők is, például Vigers, Desmond barátja és riválisa a komornyikok között, vagy az Amur nővérek, akik mindketten beleszeretnek Ripbe.
Rip ellenfelei többnyire ravasz bűnözők és szélhámosok, akik illegális úton próbálnak vagyonhoz jutni. Gyakran jelenik meg mellettük egy női szereplő is, aki végül – Rip charme-jának hatására – elárulja saját bűntársait.
A történetek egyébként többnyire nagyvárosi környezetben játszódnak, amely gyakran a film noir hangulatát idézi: árnyékos utcák, részletgazdag enteriőrök és elegáns társadalmi miliő jelenik meg Raymond rajzain.
A Rip Kirby a korszak egyik legszebben megrajzolt újságképregényének számít. Raymond különös figyelmet fordított a részletekre, az emberi anatómia ábrázolására, a ruhákra és a környezet kidolgozására. Képregénytáblái gyakran illusztrációs szintű művészi minőséget képviseltek.
A sorozat rendkívül népszerű lett az Egyesült Államokban, de Európában – különösen Olaszországban és Franciaországban – is nagy hatást gyakorolt a realista és krimi képregények fejlődésére.
Míg az Egyesült Államokban – néhány kisebb kiadó rövid próbálkozásától eltekintve – folyamatosan jelen volt a napilapok képregényrovataiban, addig az egykori Jugoszlávia területén inkább különféle képregénymagazinokban jelent meg, például a Stripoteka, a Strip Magazin és a Gigant hasábjain, valamint számos más kiadványban. Egy epizód a háború után a szarajevói ABC magazinban is napvilágot látott.
Érdekességképen a szemfüles nyomozó kalandjait magyar nyelven egyedül a napilapunk publikálta 1958-tól, képregénycsíkokban, napi rendszerességgel.
Szombathy Bálint, tavalyelőtt elhunyt vajdasági magyar költő, kritikus, képzőművész, művészeti író, performance-művész, a jugoszláviai (magyar) avantgárd immár legendás alakja a Híd 1976. december 5-én megjelent számában olvasható A képregény a jugoszláv magyar sajtóban írása szerint ezzel a Magyar Szó maradéktalanul eleget tett a napilapok történetének kezdetén kialakult követelménynek; ugyanis a két, leginkább három képből álló rajzszalag napi közlése szoros összefüggésben van az európai, de főleg az amerikai sajtó történetével és hagyományával. A napi sajtó indulása idején ez a médium vonta a lap köré az olvasókat, és ezzel növelte a példányszámot is.
Eszmefuttatásában Szombathy a leközölt Rip Kirby- és Flash Gordon-képregények kapcsán megjegyezte: „Kár, hogy a Magyar Szóban egyszer sem jelent meg kimerítőbb tájékoztatás, mely a sorozatokkal elemző módon foglalkozott volna, rámutatva azoknak ideológiai hátterére és vetületére”.
Alex Raymond 1956-ban, mindössze 46 évesen tragikus autóbalesetben hunyt el. Halálakor a művészi pályája csúcsán állt, munkássága pedig jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a képregény művészi és vizuális szempontból is magasabb rangra emelkedjen.
A Rip Kirby rajzolását később John Prentice vette át, aki Raymond stílusát követve folytatta a sorozatot. A képregény évtizedeken át megjelent, egészen Prentice 1999-es haláláig. A sorozatot gondozó King Features Syndicate vezetői ekkor úgy döntöttek, hogy nem keresnek új rajzolót, és méltó módon lezárják a legendás szériát. Így 1999. június 26-án a Rip Kirby végleg búcsút vett az újságok képregényrovataitól.
Ezzel egy több mint fél évszázadon át tartó történet ért véget. Rip Kirby azonban nem tűnt el nyomtalanul: a szemüveges detektív alakja tovább él az olvasók emlékezetében, a megsárgult újságoldalak között, régi képregényfüzetekben, internetes archívumokban és a gyűjtők polcain.
Nyitókép: Fotó: Vamadia (Híd), goodreads.com, stripovi.ba
