A sokszínűség érték

Ünnepélyes keretek között nyílt meg a vajdasági nemzetiségek népviseleteit és kortárs képzőművészeit bemutató kiállítás a Vajdasági Szlovák Művelődési Intézet székházában Újvidéken. A rendezvény a Határ, ami nem választ el elnevezésű IPA Interreg projekt záró, hatodik állomása, amelyen a vajdasági nemzeti közösségek kulturális intézetei közösen mutatták be örökségüket. A programot a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kezdeményezte, együttműködésben a vajdasági szlovák, ruszin, román és horvát művelődési intézetekkel, valamint a bajai Türr István Múzeum és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar partnerségével.
Rasócki Vázsonyi Csilla, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa elmondta: a közös kiállítás célja, hogy a vajdasági nemzeti közösségek identitásának egyik legerősebb szimbólumán, a népviseleten keresztül mutassa be a kulturális sokszínűséget. Minden intézet saját népviseletével vett részt, emellett egy-egy kortárs képzőművészt delegált, s ezek az alkotók főként a vajdasági táj által ihletett munkáikat állították ki.
A tárlat különlegessége éppen ebben a kettősségben rejlik: a hagyományos viseletek – amelyek az eredetről, a közösséghez tartozásról és az elődök iránti tiszteletről mesélnek – mellett a kortárs művészet eszközeivel megfogalmazott tájképek is helyet kaptak. A közös nevező a vajdasági táj: az a síkság, amely minden itt élő közösséget körülölel, és amely egyszerre múlt, jelen és közös jövő.

A vendégeket Ana Spevak, az intézet igazgatója köszöntötte, aki hangsúlyozta: a projekt nem pusztán formális együttműködés, hanem a nemzeti közösségek közötti őszinte, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatának bizonyítéka. A népviseletek a kulturális identitás szimbólumai, a tájképek pedig azt üzenik, hogy bár különböző nyelven szólalunk meg, ugyanaz a szülőföld köt össze bennünket.
Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója – akinek beszédét Rasócki Vázsonyi Csilla olvasta fel – kiemelte: kisebbségi létben különösen fontos, hogy a közösségek ne elszigetelődjenek, hanem együttműködjenek a közös értékek megőrzésében. A közös kiállítás nemcsak a sokféleséget ünnepli, hanem az összetartozás érzését is erősíti.
A tartományi kormány nevében Tomislav Žigmanov, a tartományi kormány alelnöke hangsúlyozta: Vajdaság kulturális öröksége rendkívül gazdag és sokszínű, és a tartományi kormány kiemelt feladatának tekinti a nemzeti közösségek kulturális intézményeinek támogatását. Rámutatott: az autonóm tartomány öt nemzetiségi művelődési intézet alapítója – magyar, szlovák, horvát, román és ruszin –, amelyek munkáját jelentős mértékben költségvetési forrásból finanszírozzák. A közös fellépés szerinte élő példája annak, hogy a kulturális örökség nem zárt tér, hanem párbeszédre nyitott, dinamikus közeg.
Kudlik Zoltán, a tartományi művelődési titkárság segédtitkára beszédében kiemelte: a népviselet nem csupán öltözet, hanem történetet mesél, híven vall az eredetről, a közösséghez tartozásról. A viseletek színeiben, mintáiban generációk emlékezete él tovább. A tájképek pedig azt bizonyítják, hogy a vajdasági síkság csendes, mégis erős kapocs az itt élők között.

Saša Sabadoš, a Ruszin Művelődési Intézet igazgatója hangsúlyozta: az intézetek közötti együttműködés nem új keletű, és nélkülözhetetlen a kulturális programok gazdagításához. Az ilyen projektek révén az egyes közösségek saját programjai is gazdagodnak a tapasztalatcsere által.
A képzőművészeti tárlatot Vladimir Malenčić műkritikus méltatta. Rámutatott: a kiállítás öt művészt vonultat fel, öt nemzeti közösség képviseletében, és mindegyikük a vajdasági síkságból merített ihletet – mégis egészen eltérő művészi megközelítéssel. A kritikus szerint a vizuális kommunikáció korában a képek olyan közös nyelvet teremtenek, amely túlmutat az anyanyelvi különbségeken.
A rendezvényen népdalokkal felléptek az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ tagjai: Ördög Lóránt és Hanák Rigó Ildikó, valamint a Füsti Fecskék énekcsoport is.