Fennállásának 80. évfordulóját ünnepeli az idén a nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület. A jeles évforduló alkalom arra, hogy visszatekintsenek az évekre, amikor az egyesület meghatározó szerepet játszott a vajdasági magyarság művelődési életében. Ismert színészek, énekesek, művészek kezdték pályafutásukat a Petőfiben. Innen indult a bábosok színtársulata, az egyesületből vált ki a Madách Amatőrszínház, a Városi Filharmonikus zenekar, az Amatőr Képzőművészek Egyesülete.
A becskereki magyar közművelődési életnek persze távolabbra nyúlik vissza a hagyománya. A város intézményes közművelődése 1832-ben vette kezdetét, az első kaszinó megalapításával. Fontos dátum 1921 márciusa, amikor a Trianont követően az utódállamok közül elsőként, Becskereken alakult meg a Magyar Közművelődési Egyesület. Ez a hagyomány folytatódott a második világháború után is.
A Petőfi székháza
– A második világháborút követően az első magyar művelődési egyesület volt, amelyet 1945. május 6-án alapítottak meg, néhány nappal a világháború május 9-i hivatalos lezárása előtt. Az egykori Dunđerski-palotában Jugoszláv Magyar Művelődési Közösség néven alakult meg az egyesület. Úgyhogy nemcsak helyi, hanem országos jellegű volt. A későbbiek során volt a Vajdasági Magyarok Művelődési Szövetsége, valamint Petőfi Népkör, Petőfi Művelődési Egyesület, most pedig a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület nevet viseli. A székházunk az elmúlt nyolcvan év alatt nemcsak a magyarság művelődési tevékenységének, hanem a közösségi életének egyik fontos helyszíne volt – mondja Jenovay Lajos, az egyesület elnöke.
A jubileum megünneplése keretében több előadást és könyvbemutatót szerveztek. December 15-én, hétfőn, 19 órai kezdettel pedig a becskereki Népszínházban gálaműsort mutatnak be. Az évet hagyományosan a B. Szabó György Festőtáborral zárják.
Nyitókép: Jenovay Lajos, az egyesület elnöke/Fotó: Kecskés István
