A közös éneklés ereje

Az idei esztendő a szabadkai Pro Musica Kamarakórus női együttese számára a közösségi jelenlét, a művészi elkötelezettség és a szakmai fejlődés gazdag időszaka volt. A hangversenyévadot az év elején Zákányszéken kezdték, tavasszal pedig – a Pécsi Kamarakórussal közös tavaszköszöntő koncertjeiktől a szabadkai Szent Teréz-székesegyház nagyheti és húsvéti szolgálatáig – a liturgikus és a koncertélet több meghatározó eseményén is részt vettek. Kiemelkedő volt számukra a szecesszió világnapján adott hangverseny is, ahol Pergolesi Stabat Mater című művét szólaltatták meg a szabadkai Zsinagógában. A nyár folyamán Veszprémben is felléptek, ahol a Magyar Kórusok Találkozója és a Kórusok Éjszakája értékes szakmai kapcsolatokat hozott számukra. Szeptemberben Görögországban, a XIII. Music and Sea Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselték a vajdasági magyar kóruskultúrát. Innen dobogós helyezéssel tértek haza. Ezt követően több rangos egyházzenei és közösségi rendezvényen is énekeltek Szabadkán és környékén, valamint jótékonysági hangversenyeken is közreműködtek. Az év legkiemelkedőbb szakmai állomása azonban novemberben érkezett el. A kórus 28 tagja részt vett a Kodály Zoltán X. Magyar Kórusversenyen, amely újabb fontos mérföldkővé vált történetükben. Arról, hogy mit képvisel a Kodály-verseny a magyar kóruséletben, és mit jelent egy női együttes számára a megmérettetés, Csikós Krisztinát, a kórus művészeti vezetőjét és karnagyát kérdeztük. 
 Mit adott a kamarakórus számára ez a verseny?
– A Kodály Zoltán Magyar Kórusverseny Magyarország egyik legjelentősebb, országos rangú kóruszenei seregszemléje. A versenyt a KÓTA – Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége hívta életre, és mára a magyar kóruséneklés egyik legfontosabb eseményévé vált. Hitvallása, hogy méltóképpen gondozza a Kodály-hagyományt, és szakmai fórumot biztosítson a legkiválóbb magyarországi és határon túli amatőr kórusok számára. A megmérettetés szervezői pontosan meghatározzák, mely kórusok nevezhetnek be, milyen repertoárral, milyen műfaji sokszínűséget és hangi kihívásokat várnak el. A Kodály-verseny egyszerre jelentett tiszteletadást a magyar kóruskultúra egyik legnagyobb alakja, Kodály előtt, valamint lehetőséget arra, hogy meglássuk, hol tartunk a közös munkában, és hová szeretnénk eljutni.
 Kik nevezhettek be erre az eseményre?
– A versenyt háromévente szervezik meg, és nem „kezdő” kórusoknak szól. A részvétel feltétele az előzetes szakmai minősítés. A kórusoknak a 2022–2025 közötti időszakban kellett megszerezniük alap és kiemelt minősítésüket az Éneklő Magyarország vagy Éneklő Ifjúság rendszerében. Ez biztosítja, hogy a verseny mezőnye valóban magas szakmai színvonalat képviseljen. Az idén összesen 49 kórus és énekegyüttes vett részt, különböző kategóriákban. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a Pro Musica Kamarakórus képviselte a határon túli magyarságot, egyetlen nem anyaországi kórusként a teljes mezőnyben.
 A kórus az „A” kategóriában indult. Mit jelent ez a kategória?
– Az „A” kategória a verseny legmagasabb szakmai szintje, ahol magas repertoárelvárások, kötelező Kodály-művek, és különösen szigorú szakmai mérce érvényesül. Nagy eredménynek tartom már azt is, hogy a mindössze hat éve létező női karunk ebben a legerősebb mezőnyben is megállta a helyét. Komoly versenyprogrammal és az előírt Kodály-művekkel készültünk. Az eredmény mögött rengeteg munka, odaadás és áldozat áll. A kitartó, rendszeres gyakorlás és egymás bátorítása közben azonban megszületett egy olyan közösségi alkotás, amit nem ,,a szél fújt össze”. Ezért is különösen értékes számunkra ez a díj.
 Hogyan értékelte a zsűri a produkciót?
– A zsűri minden évben elismert magyar karmesterekből, zenepedagógusokból és zeneszerzőkből áll, akik nemcsak pontszámot adnak, hanem az előadás minden rétegére figyelnek: az intonációra, a stílushűségre, a hangzás arányaira és az összbenyomást meghatározó művészi kifejezésre. A szakmai zsűri a női kar produkcióját ezüst diplomával jutalmazta. Az ítészek egyébként minden résztvevő kórus számára részletes összpontszámot és írásbeli értékelést készítenek. Utóbbit a KÓTA egy hónapon belül továbbítja számunkra. Az ezüst oklevél mellett a kórus elnyerte az Editio Musica Budapest különdíját is, amelynek odaítélésénél előnyt élveznek azok az együttesek, amelyek Kodály műveit magas művészi színvonalon szólaltatják meg. Ez a kitüntetés tehát azt is jelzi, hogy a kórus repertoárválasztása és interpretációja a zsűri szemében kiemelkedően értékesnek bizonyult.
 Mit jelentett önök számára a részvétel?
– A versenyen való részvétel nem csupán megmérettetés volt, hanem igazi kórusünnep. Találkozás a magyarországi kórusélet kiemelkedő énekkaraival, karnagyaival, inspiráló repertoárok meghallgatása, erősítő, közösségépítő élmények, és olyan szakmai visszajelzések, amelyek nagy erőt adnak a jövőre nézve. A kórus számára mindez megerősítés abban, hogy a közösség és az együtt éneklés ereje túlmutat a határokon, és hogy a vajdasági magyar kórusélet igenis fontos, értékes része a magyar zenei kultúrának.
 A szakmai program mellett jutott idő szabadidős élményekre is?
– A versenyprogram után két kórustársunk jóvoltából részt vettünk egy vár- és városnéző sétán, majd este belecsöppentünk a PestiEst hétvégi forgatagába. Vasárnap a Magyar Zene Házában megtekintettük a Hangdimenziók kiállítást, majd meghallgattuk a kategóriagyőzteseket a Nagydíjas versenyen.
 Mire készülnek még az évben?
– Az év hátralevő időszakában a Feliz Navidad! adventi hangversenyünkre készülünk, amely Szabadkán lesz a Városháza dísztermében, december 10-én, 19 órai kezdettel. Az advent időszakában pedig több helyszínen is vendégszerepelünk: Törökkanizsán, Palicson, Csókán és Bácskossuthfalván. Szeretettel várunk koncertjeinkre minden kóruszenét kedvelőt.