A Kiss Lajos Néprajzi Társaság az idén ünnepli fennállásának 35. évét, és 125 éve született a névadója. Ez alkalomból tartottak megemlékezést és műhelykonferenciát Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. A műsor első felében Kiss Lajosra emlékeztek az egybegyűltek, a délután pedig a műhelykonferenciáé volt, amelyen a társaság régi és új tagjai mutatkoztak be és tartottak beszámolót a kutatásaikról.
A rendezvényt Fehér Viktor nyitotta meg, aki tavaly, év vége felé vette át a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöki tisztségét:
– Az új vezetőséggel igyekszünk azon az úton haladni, amelyen a korábbi irányítók is. Mindenképpen kiemelném az elődömet, Szőke Annát, aki mindig nagy tisztelettel fordult a korábbi kutatók felé, fontosnak tartotta a megemlékezéseket és a tudományos rendezvényeket. A műhelykonferencia egyrészt a néprajzi társaság tagbővítését szolgálja, másrészt szerettünk volna idehozni olyan előadásokat és kutatókat, akik vajdasági származásúak vagy a történelmi területekhez, Torontál vármegyéhez, Bács-Bodrog vármegyéhez kapcsolódó kutatásokat végeznek, és ezáltal a jövőben kapcsolódhatnának a néprajzi társaság munkájához. A tehetséggondozásra is nagy hangsúlyt fektetünk. Megszólítottuk a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének néprajzi pályázatán részt vevő diákokat, az Európa Kollégium néprajzi vagy művelődéstörténeti témával foglalkozó hallgatóit, akárcsak az MTTK kultúrakutató műhelyének a tagjait is.
Fehér Viktor, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság új elnöke (Molnár Edvárd felvétele)
Kiss Lajossal és a munkásságával kapcsolatban mindig lesz mit kutatni, és a korábbi vizsgálatokat is szabadon újra lehet gondolni vagy átértékelni. Egyre több gyűjteményről tudunk, amely Kiss Lajoshoz kötődik. Az idén az egyik fő törekvésünk az, hogy a Kiss Lajos által gyűjtött kutatásokat számba vegyük. Ugyanakkor fontos számunkra az is, hogy a vajdasági magyar művelődési szervezetek, intézmények, csoportok Kiss Lajosra vonatkozó népdalos-néptáncos gyűjtéseit is feltérképezzük. Legyen összképünk arról, hogy mely településeken, mely kulturális egyesületek foglalkoznak Kiss Lajos hagyatékával. Erre létrejött egy munkabizottság a tagságunkban, ez Kónya Sándor és Resócki Rolland nevéhez fűződik – hallottuk Fehér Viktortól.
A rendezvény elnöklője Dévavári Beszédes Valéria volt, aki a Kiss Lajos Néprajzi Társaság megalapítására emlékezett vissza. Mint mondta, a háborús időszaknak egyetlen jó hozadéka volt, hogy ekkor már alapíthattak társaságokat nemzetiségi vonalon is. Addig ez súlyos következményekkel járhatott. Kezdetben még persze nem lehetett felmérni, hogy ez mennyire veszélyes vállalkozás. A Kiss Lajos Néprajzi Társaság a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság egyik szakosztályaként kezdte meg a tevékenységét, de önálló civil szervezetként képzelte el a jövőbeni munkáját, így jött létre a mai formája.
Kónya Sándor a 125 éve született Kiss Lajosról tartott előadást (Lukács Melinda felvétele)
Dévavári Beszédes Valéria a társaság történetének kezdeteire tekintett vissza (Molnár Edvárd felvétele)
A megemlékezés részeként Silling István tartott előadást Kiss Lajos népdalkutató munkássága Nyugat-Bácskában címmel, amelyben arra helyezte a hangsúlyt, hogy mikor és mit kutatott Kiss Lajos Kupuszinán, Gomboson és Doroszlón.
– Kiss Lajos karnagy, zenepedagógus, etnomuzikológus és a jugoszláviai magyarok dalainak legelkötelezettebb gyűjtője volt. A tevékenysége során több mint húszezer dallamot gyűjtött az egykori Jugoszlávia magyarlakta településein. Úgy gondolom, fontos tudni, hogy valójában mi minden köthető Kiss Lajoshoz, aki a népköltészeti hagyatékunk kiváló kutatója és ismerője volt. Kiss Lajos először és legtöbbször Gomboson gyűjtött, ahol a népdalgyűjtő munkásságának kezdete egybeesett az első Gyöngyösbokrétával – tudtuk meg Silling Istvántól.
Kónya Sándor Kiss Lajos alakja egy népzenei konferenciakötetben című előadása voltaképpen a kárpát-medencei népzenekutatók második vajdasági találkozójának a konferenciakötetét vette alapul. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Kiss Lajos Néprajzi Társaság tíz évvel ezelőtt tartotta meg Zentán az említett találkozót, amelyet Bodor Anikó és Kiss Lajos emlékének szenteltek. A kötet a konferencia szövegeit tartalmazza. Kónya Sándor emellett Kiss Lajos életének fontos mozzanataira is kitért.
A megemlékezésen bemutatták Németh István és Juhász Gyula Virágos kert a horgosi nagytemplom című kötetét is, amely kapcsán Juhász Gyulával Resócki Vázsonyi Csilla beszélgetett. Juhász Gyula Kiss Lajos érdemeit taglalta, mint azt kiemelte, az első kutatónk, aki úgymond megelőzte a saját korát, és már emiatt is érdemes az újabb kutatásokat illetően a kutatásaiból és publikációiból kiindulni.
A rendezvény kezdetén Raffai Judit a nemrég elhunyt Voigt Vilmos néprajzkutatóról emlékezett meg.
Silling István Kiss Lajos nyugat-bácskai gyűjtéseiről értekezett (Lukács Melinda felvétele)
Raffai Judit Voigt Vilmosra emlékezett (Molnár Edvárd felvétele)
– Voigt Vilmos a magyar és nemzetközi folklorisztika élen járó kutatója volt, a vajdasági magyar néprajzkutatás nagy támogatója, sokunk mestere, mentora, pártfogója, tudásunk megalapozója – hallottuk egyebek közt Raffai Judittól, akinek elmondása szerint Voigt Vilmos munkájának a számbavétele óriási feladat lenne, leginkább mesekutatónak tartotta magát, de sok mással is foglakozott, egyebek közt május 1-jei ünnepek kutatásával is.
A rendezvényen Varga Anna doroszlói népdalokat adott elő, Kiss Lajos gyűjteményéből, Kovács Tímeától pedig népmesét hallhattunk.
Az eseményen mások mellett jelen volt Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának a tagja, Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, valamint Pintér Krekity Valéria, az MTTK dékánja.
Nyitókép: Resócki Vázsonyi Csilla a most megjelent könyvről Juhász Gyulával beszélgetett (Lukács Melinda felvétele)
