A hit erejével

Egy igazán motiváló, inspiráló, erőt adó előadást hallhattak azok, akik szombat este ellátogattak a szabadkai Kisboldogasszony templomba, ahol Zsuffa Tünde író osztotta meg a gondolatait a közönséggel, a nemrég megjelent Az Ég tartja a Hazát című könyvéhez kötődően. Az előadásra sokan voltak kíváncsiak, és többen más településekről is érkeztek. Az egybegyűlteket Balcsák Szilárd atya köszöntötte, aki be is mutatta az írót.
Zsuffa Tünde gyerekkora óta író akart lenni, de a saját elmondása szerint ahhoz, hogy azzá válhasson, a poklot kellett megjárnia. Történelmi regényeinek középpontjában az emberi küzdelmek, megpróbáltatások állnak, és valós eseményeken alapulnak. Az írónő a tanulmányait Budapesten, Heiligenkreuzban és a Bécsi Egyetemen végezte. Teológiát, történelmet és germanisztikát hallgatott. Egy ideig az osztrák fővárosban élt, ahol közvetlen közelről szemlélhette a politika, a diplomácia, és a média világát. Regényeinek a főszereplői ezért mozognak otthonosan ezeken a területeken. Az író 2019-ben, édesapja halálos ágyánál tett ígéretét teljesítve hazatért Magyarországra, ahol a budapesti világesemény a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtófőnöke és kommunikációs igazgatója lett. Hét történelmi regénye mellett, két rádiójátékot írt, egyiket az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus történetéről és a 2020-as elhalasztott világesemény körülményeiről, másikat a világjárvány körül kialakult nehézségekről, emberi tragédiákról, helytállásról. A rádiójátékokat a Kossuth Rádió sugározta. Nyolcadik könyve, Az Ég tartja a Hazát tavaly novemberben jelent meg. Ez Az Ég tartja trilógia harmadik része, Az Ég tartja a Földet és Az Ég tartja a Királyt folytatása.
– Amikor megírtam Az Ég tartja a Földet című regényemet, Szent Erzsébet életét, akkor nem gondoltam volna, hogy lesz folytatása, de azt kellett tapasztalnom, hogy az olvasókat érdekli a magyar történelem, a középkor történései foglalkoztatják az embereket, főleg azért, mert a küzdelmekről szólnak. Így született meg Az Ég tartja a Királyt, IV. Béla életéről, ami nélkül nem lehet megérteni Az Ég tartja a Hazát. Ez már ugyanis arról a korról szól, amikor a tatárok elvonulnak a magyar földről. Az emberek azt gondolják, hogy könnyű volt újraépíteni a hazát, holott nem. IV. Bélának nemcsak a külső erőkkel kellett megküzdenie, hanem belső viszályokkal is. A legnagyobb fájdalmát pedig a fiától, István hercegtől kapta. Ennek a történetnek azt gondolom az a lényege, és a 21. századba közvetített üzenete, hogy mivel IV. Béla lánya, Szent Margit volt az, aki kibékítette az apát és a fiút, a nők, illetve imádkozó nők nélkül nem jut sokra az ország. E szent életű királylány ugyanolyan méltó utódja Szent Erzsébetnek, mint maga Szent Erzsébet volt. Azt szeretném bebizonyítani ezzel a történettel, hogy bármilyen háborúk, járványok, tragédiák sújtják az emberek életét, míg létezik egy imádkozó ember az országban, míg valaki küzd az ellenségeskedés ellen, addig az Ég meg fogja tartani ezt a Hazát – mondta Zsuffa Tünde.
Az író a megható és megrázó előadása során az életéről és az érzéseiről vallott, de a fiatalokhoz is szólt:
– Gyerekként, amikor otthon a porban rohangáltam, hittem abban, hogy író leszek. Amikor pedig elvégeztem az egyetemet, lett saját egzisztenciám, kint éltem Bécsben a császárvárosban, és már híres emberek között rohangálhattam, nem hittem el, hogy valóban író lehetek. Mégpedig azért nem, mert hagytam, hogy az élet megtörjön, erőt vegyen rajtam a hiúság, a gőg és mindenféle külső látszat, aminek bedőltem. Elvesztettem az értékeket.
Hiába éltem Bécsben, hiába élek most a magyar fővárosban, akkor is csak egy egyszerű falusi hentes lánya vagyok. Nagyon sokáig szégyelltem, hogy honnan származom. Szégyelltem, hogy egyszerű emberek a szüleim, és szégyelltem kiejteni a számon azt, hogy Pusztaszabolcsról jöttem. Azt mondtam Budapestről, mert azt gondoltam, azzal több leszek, holott ez nem így van. Az igazi érték az, amikor felvállaljuk azokat, akik világra hoztak bennünket, és az utat, amit végigjártunk.
A mai világ nagyon sok veszélyt rejt. Elviszi a hangsúlyt a külsőségek felé, elhiteti azt, hogy amit a közösségi oldalakon látunk, az a valóság. Pedig az nem más, mint manipuláció. Az érték a nagyanyákban, nagyapákban van, és mindazokban, akik egykor porban rohangáltak. Az érték az, amikor valaki akkor is kiteszi a falra keresztet, ha azt le kell szedni. Otthont épített, amit mások leromboltak. Az érték az, amikor az emberek üldöztetések, fogságok, háborúk, erőszak ellenére, Trianon után is magyarok maradtak, az elcsatolt területeken – hallottuk Zsuffa Tündétől.