Sokak szerint az ősz az év legszebb évszaka, és ebben nem kis szerepe van annak, hogy ezekben a hónapokban történik több termesztett növényünk betakarítása. A kukorica törése a végéhez közelít, az almák, körték is érnek, ugyanakkor a szőlőszüret is megkezdődött, és fajtától függően tart egészen október végéig, vagy még azon is túl. A szüret nemcsak magáról a termés betakarításáról szól, hanem egy termelési ciklus végét jelenti, ez az az időszak, amikor az egész éves munka meghozza a gyümölcsét, amikor a gazdák egész éves ténykedése valódi, kézzel fogható eredményeket szül. Nem véletlen, hogy a szüret nemcsak gazdasági, illetve mezőgazdasági esemény, hanem kulturális jelentőséggel is bír, amihez számos szokás kapcsolódik.
A szüret velejárói a szüreti napok, amit a legtöbb szőlőtermesztő vidéken, sőt olyan helyeken is, ahol ez a növényi kultúra már veszített a jelentőségéből, megtartanak, és az általában több napig tartó rendezvény elsősorban a szőlő ünnepe, amikor egy-egy település apraja és nagyja együtt vigadozik a sikeres betakarítás után.
Ha a Szabadka környéki borokról ejtünk szót, elsősorban a várostól keletre fekvő területeken működő borászatokról beszélhetünk. Palicson, Hajdújáráson, Királyhalmon, valamint a már Magyarkanizsa Községhez tartozó Horgoson nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek, a borászatnak. Viszont mi most két olyan borászat képviselőjével beszélgettünk a közelmúltban megszervezett IV. Bonum Vinum fesztiválon, amelyek földjei Szabadkától nyugatra, illetve délnyugatra találhatóak. A Klinocki Borászat Bajmokon működik körülbelül tíz éve, és a boraikhoz felhasznált szőlőt az ott található fekete földön termelik meg, míg a tavankúti Davčik Borászatban a településen jellemző homokos talajon régi szőlőfajták termesztésével és feldolgozásával foglalkoznak sikeresen.
Beszélgetőpartnereinkkel a borászatukról, az idei évben gyűjtött tapasztalatokról ejtettünk szót.
A szőlőt ajánlatos hűvös időben szüretelni (Molnár Edvárd felvétele)
FEKETEFÖLDÖN IS SIKERESEN
A Klinocki Borászat képviseletében Klinocki György nyilatkozott lapunknak. A borászat számos rendezvényen jelen van a termékeivel. Mint megtudtuk, hatféle szőlőt termesztenek, amikből hatféle bort készítenek.
– Az első szőlőtőkéket 2012-ben ültettük el, míg a borászatunkat 2016-ban nyitottuk meg. Hatféle szőlőt termesztünk, és ami megterem, azt mind feldolgozzuk, nem adunk el és nem veszünk szőlőt. A fehér fajták közül van szürkebarát, olasz rizling, és chardonnay, a vörösek közül pedig kékfrankos, cabernet franc és cabernet sauvignon. Bajmokon elsősorban fekete föld van, és általában jó termést takaríthatunk be. Az eddigi tapasztalataink szerint az itteni talajt a chardonnay szereti legjobban, emellett a szürkebarát is nagyon jól érzi itt magát. A talaj inkább a fehér boroknak kedvez, és azt tapasztaltuk, hogy az itteni emberek jobban kedvelik a fehér borokat – hallhattuk Klinocki Györgytől. A család a borászat mellett egy rendezvénytermet is működtet, amely szálláslehetőséget is kínál a látogatóknak, ugyanakkor borkóstolókat is szerveznek.
Az idei termés várhatóan jobb lesz a tavalyinál.
– A tavalyi évünk nagyon rossz volt, mert áprilisban volt négy olyan reggel, amikor nagyon hideg volt, és a szőlő egy jelentős része elfagyott. Az idén is voltak hűvös reggelek, de szerencsére nem keletkezett fagykár. Az idei szüret elég jó lesz. A chardonnay-t már leszüreteltük a hét elején, le is préseltük, és már hordóba került, míg a szürkebarát szedése most van folyamatban. A szőlőink elég jó kondícióban vannak. Egyáltalán nem öntöztük őket, és úgy tűnik, a szőlő erős gyökeret nevelt, mert igyekezett lefele nedvességet találni. A leveleken viszont az látszódik, hogy az idén a nap megpörkölte őket, elsősorban azok sérültek, amelyek dél felé néznek. A levelek állapota nagyban kihat arra, hogy milyen lesz a termésünk, mivel ha szép egészséges a lombozata, akkor magasabb a cukortartalom is. Az utóbbi 2-3 évben korábban kellett szüretelnünk, mert a szőlők korábban beértek. Ez viszont nehezíti a betakarítást, ugyanis túl meleg van, és vigyázni kell, hogy a szüret alkalmával ne legyen meleg a must, mert akkor beindul egy gyors forrás, ami nem jó a bornak. Éppen ezért jó volna a szüret idejét minél jobban kitolni, viszont ha ez nem megoldható, akkor igyekszünk éjszaka, vagy nagyon korán szüretelni. 2012 és 2014 között két hektár szőlőt telepítettünk, emellett van még fél hektár chardonnay-nk, amit az idén tavasszal a Prosperitati Alapítvány támogatásával telepítettünk. A megtermelt mennyiséget nem tudjuk magunk leszüretelni, ezért munkásokat kell keresnünk. Ez persze nem egyszerű feladat, de eddig sikerült – mondta a borászat képviselője.
Kérdésünkre Klinocki György elmondta, hogy egyelőre nem tudják megmondani, hogy milyen bor lesz az idei. Az első 2025-ös bor az év végéig nem kerül a piacra.
A hordók már várják a szőlőlé érkezését (Molnár Edvárd felvétele)
RÉGI FAJTÁKKAL TERMÉSZETESEN
Ivica Davčik, a Davčik Borászat vezetőjének véleménye szerint biobor termelésével tud konkurenciát jelenteni a nagyobb területen gazdálkodókkal szemben.
– A borászatunkat az idén nyitottuk meg. Kadarkát, kövidinkát és piros szlankát termesztünk fél hektáron. Egyelőre nem kaptuk meg azt a tanúsítványt, ami igazolja, hogy biotermesztést folytatunk, de számos ellenőrzésen túl vagyunk már, és reményeink szerint hamarosan sikerül megszereznünk. A borainkat hozzáadott enzimek, élesztő nélkül készítjük, vagyis minden természetes úton történik, kizárólag a hőmérsékletet szabályozzuk. A szőlőt nyolc évvel ezelőtt ültettük el. A házunknál van egy fél hektáros parcella, ami tiszta homok, szinte semmi sem terem meg rajta, kivéve a szőlőt. Azért választottam ezt a három fajtát, mert ezeket az itteni talajra nemesítették, másrészt én a nagyobb borászatok mellett csak úgy tudok fennmaradni, ha olyan fajtákat és úgy termelem a bort, ahogy nagyon kevesen rajtam kívül. Az egész világon megtermelt borok mindössze 2-3 százaléka tekinthető biobornak. Sok borász próbálkozik a biotermeléssel, de ők is inkább külföldi fajtákkal foglalkoznak, és az említett őshonos fajtákat nagyon kevesen termesztik, pedig itt a szabadkai–horgosi borvidéken nagyon jó eredményeket lehet elérni velük – tudtuk meg Ivica Davčiktól.
Az olasz rizling szüretével egyelőre még várni kell (Molnár Edvárd felvétele)
Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy a régi szőlőfajták szaporítóanyagának beszerzése nagy nehézségeket okozott. A faiskolákban, növénynemesítő intézetekben nem foglalkoznak az említett fajtákkal, így a termelő egyik ősszel elment egy barátjához, akinek szőlősében megjelölt néhány vesszőt, amiket azután a metszés alkalmával levágott, majd gyökereztette, faiskolába ültette, majd onnan telepítette át végleges helyére.
Ivica Davčik az idei tapasztalatait is megosztotta velünk.
– Azok a fajták, amiket mi termesztünk, tavasszal későn ébrednek és virágoznak, így a fagyok általában nem okoznak károkat, és ez az idén sem történt meg. Legnagyobb problémát a szárazság jelenti, amit csepegtető öntözőrendszer telepítésével igyekeztünk megoldani, emellett a nyár folyamán négy alkalommal alaposan megöntöztük a növényeket. A szőlőnk az öntözőrendszer mellett támrendszerrel is rendelkezik. Emellett pályáztam jégvédelmi hálóra, viszont annak elbírálása még nem történt meg, de bízom benne, hogy jövőre sikerül ezzel további védelmet nyújtani az ültetvénynek. A darazsak, méhek, madarak előszeretettel fogyasztják a szőlőnket, sok bogyót megsértenek. A sérült bogyókat kidobjuk, mert azok rontatnának a bor minőségén is. Csak a minőséges alapanyagból lehet minőséges bort termelni. A szőlőnkben jelenleg szépek a fürtök, és bízunk benne, hogy a szüretre is egészségesek maradnak, és így kerülnek azután a hordókba – mondta a borász.
A kövidinkából készült biobor kedvező visszajelzést kapott a borkedvelőktől (Molnár Edvárd felvétele)
A szüretet még nem kezdték meg a Davčik Borászatban.
– A kövidinkát akkor kell szüretelni, amikor minden egyéb munkát befejeztek már a határban, akkor érik meg igazán, ha egy-két fagy is éri. Tavaly október tizedikén kezdtük a szüretet. Jelenleg úgy tűnik, a 2025-ös év jobb, mint a tavalyi, több termést tudunk betakarítani. Ha minden évünk ilyen lesz, mint az idei, akkor elégedett leszek – fogalmazott Ivica Davčik.
A szürkebarát a pinot noir egyik mutációja, ami megjelenésével bizonyítja a kékszőlővel való rokonságát (Molnár Edvárd felvétele)
Nyitókép: A Klinocki Borászatban az idei borszőlőtermés jobb a tavalyinál, amikor súlyos fagykárt könyvelhettek el (Molnár Edvárd felvétele)
