Egy oltárkép története

November 14-e, Ács József festőművész születésnapja a vajdasági magyar képzőművészet napja. Ebből az alkalomból tegnap dr. Korhecz Papp Zsuzsanna festő-restaurátor művész Magyarok Nagyasszonya Szabadkán címmel tartott előadást a Szabadkai Városi Múzeumban. Ez a Historizmus Szabadkán kiállítás kísérőrendezvénye volt.

A Raichl Ferenc tervei alapján 1900-ban felépült szabadkai neobarokk főgimnázium díszterme eredetileg kápolnaként is funkcionált. Egyik félköríves apszisában a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére oltárt emeltek, melyet az első világháború után felszámoltak. Az előadás a kápolna körülményes felszerelésével és az oda készült három oltárkép kalandos történetével, valamint ikonográfiájával foglalkozott. Az oltárkép most a Szabadkai Városi Múzeum művészeti gyűjteményét gazdagítja, s jelenleg a Historizmus Szabadkán kiállításon tekinthető meg.

Dr. Korhecz Papp Zsuzsanna festő-restaurátor művész lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a Magyarok Nagyasszonya oltárképet 1902-ben a budapesti festőművész, Böhm János alkotta meg.

– A Historizmus Szabadkán című kiállítás kutatási idején lehetőségünk volt komolyabban is foglalkozni az oltárkép eredetével és történetével, melyhez nagyon sok adatot találtunk a Szabadkai Történelmi Levéltárban. Újabb dokumentumokat kaphattunk kézhez, amelyekkel tisztává vált az a folyamat, amelynek korábban csak egyes lépéseit ismertük. A szabadkai főgimnázium terveit 1896-ban készítette el Raichl Ferenc apatini születésű, akkor már szabadkai építész. Az épület befejezésére1900-ban került sor. Raichl Ferenc elképzelése alapján a díszteremben levő oltár közepére egy oltárképet terveztek. Amikor elkészült az első kép az egyház azt nem hagyta jóvá, mert a szóbeszéd szerint a Szűzanya hasonlított valakire, és a kis Jézus alakjával sem voltak megelégedve. Ezt követően rendeltek egy másikat, de azzal sem voltak elégedettek. Mamuzsich Lázár Szabadka volt polgármestere végül rákényszerítette a kivitelezőket, hogy szerezzenek egy harmadik oltárképet, mely már megfelelt a kritériumoknak. Az első világháború után azonban a kápolnát felszámolták, és a kép először a Szabadkai Városháza művészeti gyűjteményébe került, 1948-ban pedig a Szabadkai Városi Múzeum művészeti gyűjteményébe.

Érdekességnek számít, hogy a kutatásaink alkalmával megtaláltuk az első, visszautasított oltárképnek az eredeti fotóját, és egy levelezést, mely Böhm János festőművész és Raichl Ferenc között folyt. Ebből kiderült, hogy kettejük közt nagyon jó baráti viszony volt, és emiatt rendelte a tervező az első és a harmadik képet is az alkotótól. Az első oltárkép megtekintése után pedig már sejthető volt, hogy valószínűleg azért utasították vissza, mert a képen Szűz Mária Raichl Ferenc feleségére hasonlított – fejtette ki dr. Korhecz Papp Zsuzsanna.