Lezárult kedden a Magyarország ellen indított, a magyar jogállamiság helyzetéhez kötött, úgynevezett kondicionalitási eljárás. Az Orbán-kormány idején elindított eljárás lezárultával 4,2 milliárd eurós uniós forrás szabadul fel, valamint újra elérhető lesz az Eurasmus+- és a Horizont Európa program a magyar egyetemisták és kutatók számára.
A tagállamok konszenzussal döntöttek az eljárás lezárásól.
„Egy több mint négy éven át tartó folyamatot sikerült lezárni, köszönhetően az elmúlt hónapokban megvalósított, nagyszabású korrupció elleni intézkedéscsomagnak, amely az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának valamennyi korábbi aggályát kezelte” – mondta Bíró-Nagy András, a Miniszterelnökség szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkára Luxembourgban.
Michael McGrath demokráciáért, jogérvényesülésért és jogállamiságért felelős uniós biztos az eljárás lezárása kapcsán kijelentette: „ez a döntés is világosan jelzi, hogy Magyarország egyértelműen visszatért az európai útra”.
Magyarország Európai Unió mellé rendelt állandó képviselete a közösségi oldalán tájékoztatott arról, hogy az Európai Unió Tanácsának döntése megnyitja az utat az Erasmus+- és a Horizont Európa programok teljes körű hozzáférése előtt.
Az Európai Unió 2021. január 1-jén hatályba lépett jogállamisághoz kötött kondicionalitási (feltételességi) mechanizmusa az EU-s költségvetés és az unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálja a jogállamisági elvek megsértésével szemben. A mechanizmus értelmében a tagállamok csak akkor férhetnek hozzá teljes mértékben az uniós forrásokhoz, ha működésük során tiszteletben tartják a jogállamiság alapvető értékeit, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni hatékony fellépést vagy a közbeszerzések tisztaságát.
Az eljárást az Európai Unió Tanácsa Magyarországgal szemben alkalmazta először, értelmében több milliárd euró kohéziós forrást függesztett fel a közbeszerzési rendszer hiányosságai, a korrupciós kockázatok és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt. A zárolt összegek feloldásának feltétele volt az úgynevezett szupermérföldkövek és jogállamisági feltételek maradéktalan és igazolt teljesítése.
„VISSZATÉRÉS AZ EURÓPAI ÚTRA”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en üdvözölte a tanács döntését, amellyel – mint kiemelte – új fejezet kezdődik Magyarország és Európa számára egyaránt.
Weisz Viktor, a Tisza Párt európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: az uniós tanács döntése bizonyítja, hogy érdemi reformokkal, a jogállamiság és az átláthatóság megerősítésével visszaszerezhetők az elveszített európai lehetőségek.
A magyar fiataloknak nem a szabad politikai döntések árát megfizetniük. Az Erasmus+ nem kiváltság, hanem jog, lehetőség a tanulásra, a fejlődésre és Európa megismerésére – hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a döntést követően Michael McGrath demokráciáért, jogérvényesülésért és jogállamiságért felelős uniós biztos emlékeztetett: az elmúlt hónapokban az új magyar kormány jelentős előrelépést tett a jogállamiság helyreállításának terén, és a korábbi kormány több döntését is visszavonta.
A döntés mutatja, hogy a jogállamiság helyreállításának érdekében tett magyar erőfeszítések meghozzák az eredményüket – jelentette ki.
A jogállamiság tiszteletben tartása alapvető feltétele az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek – tette hozzá nyilatkozatában az uniós biztos.
TERÍTÉKEN A HETES CIKK SZERINTI ELJÁRÁS IS
Az Általános Ügyek Tanácsán a 7-es cikk szerinti eljárásról is egyeztettek a felek. Ezzel kapcsolatban Bíró-Nagy András beszámolt a jogállamiság helyreállításának érdekében tett magyar intézkedésekről, amelyeket a tagállamok üdvözöltek.
A tagországok európai ügyekkel foglalkozó tanácsülését megelőzően Michael McGrath elismerését fejezte ki a jogállamiság helyreállításának terén elért jelentős magyar előrelépésért, valamint a magyar kormány és az Európai Unió intézményei közötti kiváló együttműködésért.
A jogállamiság magyarországi helyreállításának terén elért eredmények elismerése mellett felhívta a figyelmet arra, hogy mindössze néhány hónap telt el az új kormány hivatalba lépése óta, és „még mindig van tennivaló”. Közölte: várja a lehetőséget, hogy ismét megerősítse az Európai Bizottság elkötelezettségét a magyar kormánnyal való együttműködés iránt a jogállamiság teljes körű helyreállításának érdekében Magyarországon, az ott élők javára.
Elmondta, a tanácskozó miniszterek napirendjén szerepel a Magyarországgal szemben az Európai Unió alapértékeinek veszélyeztetése miatt indított, az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárás.
Közölte: az eljárást az Európai Parlament (EP) kezdeményezte 2018-ban, ezért az EP kezében van a döntés a kezdeményezés visszavonására, illetve – mint magyarázta – az Európai Unió Tanácsa is dönthet úgy, hogy lezárhatja az eljárással kapcsolatos tanácskozásait. Nem az Európai Bizottság feladata, hogy egyoldalúan kezdeményezze a 7-es cikk szerinti eljárás megszüntetését, a brüsszeli testület feladata az eljárásban az aktuális helyzet értékelése.
„Azért vagyunk itt, hogy elemzést adjunk a jogállamiság helyzetéről, és ezt a jövőben is folytatni fogjuk” – tette McGrath.
Az uniós szerződés 7-es cikke olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat az összes többi tagország egyhangú támogatása esetén.
Kármán András pénzügyminiszter Facebook-oldalán arról írt, hogy a 4,2 milliárd eurót felszabadító pozitív döntéshez – többek között – helyre kellett állítani Magyarországon a jogállamot, felszámolni a korrupciót, átláthatóbbá tenni a közbeszerzéseket, nagyobb hatásköröket biztosítani az Integritás Hatóságnak, felszámolni a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat) és szigorúbbá tenni a vagyonnyilatkozati rendszert.
Felidézte azt is, hogy az előző magyar kormány nem tudta és nem is akarta mindezeket megtenni, inkább „beáldozta” volna ezeket az összegeket, és inkább megfosztotta volna a magyar diákokat és kutatókat a nemzetközi lehetőségektől.
A Tisza-kormány átfogó reformjai tették lehetővé, hogy az Európai Unió Tanácsa lezárta kedden a Magyarország ellen indított kondicionalitási eljárást – jelentette ki a Tisza Párt európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében. Azt írták, az Orbán-kormány idején fennálló jogállamisági problémák miatt Magyarország mintegy kétmilliárd eurónyi uniós forrást végleg elveszített – jegyezték meg.
Kiemelték, hogy a felszabaduló kohéziós források a többi között környezetvédelmi, energetikai, közlekedési és területfejlesztési célokat szolgáló programokban válhatnak ismét elérhetővé.
FIDESZ: FOLYIK AZ ÚJRAGYARMATOSÍTÁS
A magyar jogállamisági problémákra hivatkozva mind a 7-es cikk szerinti eljárást, mind a kondicionalitási eljárást az előző Orbán-kormányok idején indították el Magyarország ellen Brüsszelben. A Fidesz közleményben reagált az utóbbi tegnapi visszavonására. Azt írták: az uniós pénzek hazahozatalát ismételten, már sokadjára bejelentő hír elfedi a lényeget, amely arról szól, hogy a Brüsszel–Tisza-paktum újabb megerősítése történt meg. „A paktum lényege, hogy Brüsszelben segítettek a pénzügyi zsarolás eszközével hatalomra juttatni a Tiszát, és most segítenek ott is maradni. Cserébe a Tisza leszámol a Brüsszellel szembeforduló nemzeti politikusokkal, kiépíti az egypártrendszert, és a magyar gazdaságot átadja a külföldi cégeknek.”
Nyitókép: eualive.net/Michael McGrath demokráciáért, jogérvényesülésért és jogállamiságért felelős uniós biztos
