Barna Gábor néprajzkutató szerint a karácsony és a vízkereszt közötti időszak tele van hiedelmekkel, szokásokkal, amelyeket egyre többen gyakorolnak.
Fotó: MTI
A szakember az M1 aktuális csatornán hétfőn azt mondta: az ünnepekhez kötődő népszokások, hagyományok nem „babonás, ósdi dolgok”, hanem közösségképzők, és megtartó erejük van.
Kiemelte a regölést, amikor a családnak jó szerencsét és jólétet kívánnak. Ezt a népszokást csak a Délnyugat-Dunántúlon és Erdély néhány pontján ismerték, és a kereszténység előtti, sámán szertartás maradványát is felfedezték benne – mondta a néprajzkutató.
A vallási néprajz kutatójának, a Szegedi Tudományegyetem tanárának a szavait támasztja alá képünk, amely a csobotfalvai betlehemezőkről készült. (Csobotfalva Erdélyben Csíkszereda közelében található.) A kép alapján ugyan nem derül ki, de senkit sem fog meglepni, hogy a székely betlehemezők egy autó csomagtartójában szállították a helyszínre a középen látható, betlehemi templomot jelképező makettet. A betlehemezés egyébként a karácsonyhoz kötődő legismertebb magyar népszokás, amely az egész Kárpát-medencében ismert.
