Magyarországon több mint félmillióan támogatták a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést (Minority SafePack), amelynek aláírási határideje április 3-án jár le – mondta a Rákóczi Szövetség főtitkára vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Csáky Csongor közölte: azt gondolják, ez egy sikertörténet, hiszen mind az online, mind a papíralapú aláírások száma szépen növekedett az elmúlt napokban is. Hozzátette: úgy becsülik, a magyarországi aláírások száma 550-600 ezer lesz majd, az európai összaláírásszám elérheti az 1,2 milliót. Ez azt jelenti – folytatta a főtitkár –, hogy kellő tartalék lesz az aláírásokban, amikor a nemzeti hatóságok ellenőrzik azok hitelességét. A számokból az látszik, hogy az egymillió szükséges aláírás biztosan meglesz – jelentette ki.
Csáky Csongor jelezte: az Európai Unióban 50 millió embert érint a kérdés, és köztük van legalább kétmillió határon túli magyar. Jelen pillanatban az EU nem garantálja ezeknek a kisebbségeknek a nyelvi, kulturális megmaradását, és abban bíznak, hogy ezzel a kezdeményezéssel hosszú távú garanciákat kaphatnak a határon túli magyarok is – fogalmazott.
Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség jogi szakértője elmondta: április harmadikáig még van mód az aláírásra. A Magyar Posta ingyen szállítja az ajánlóíveket is, csak annyit kell írni a borítékra, hogy Rákóczi Szövetség 1971 – hangzott el az adásban. A kezdeményezés online is aláírható a jogaink.hu internetes címen kedd éjfélig.
Ha összegyűlik az egymillió aláírás, akkor először tagállami szinten megvizsgálják azok érvényességét, amely több hónapig is eltarthat, majd összesítik és benyújtják az Európai Bizottságnak, amelynek három hónapja van, hogy lépjen az ügyben – fejtette ki Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség jogi szakértője. A témában közmeghallgatás jöhet, vagy akár jogalkotásra irányuló javaslat.
„A kezdeményezés történelmi jelentőségű, mert az Európai Bizottságnak napirendre kell venni a témát, foglalkoznia kell az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetével” – mondta a jogi szakértő.
Ahhoz hogy érvényes legyen a kezdeményezés, hét tagállamban el kell érni az Európai Bizottság által országonként megállapított kvótát, de április elsejéig tíz tagállamban (Dánia, Spanyolország, Horvátország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Bulgária) sikerült ezt elérni – hangzott el a műsorban.
A Kárpát-medencei országok mellett szép számmal csatlakozott a Bulgáriában élő őshonos török kisebbség, a Dániában élő németek, vagy Spanyolországban a baszkok.
Olaszországban és Ausztriában is közel állnak a kvóta eléréséhez, a dél-tiroli szervezők is aktívan gyűjtötték az aláírásokat. Bár még nem érték el a küszöböt, de Belgiumban és Hollandiában és a skandináv országokban is volt kampány és talán ez az egyik legfontosabb része a kezdeményezésnek, hogy minél több ember ismerje meg az őshonos kisebbségek problémáját – mondta Tárnok Balázs.
A MAGYAROKON MÚLOTT
A kezdeményezés honlapja szerint eddig kb. 1 millió 142 ezer aláírás gyűlt össze az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatására. Ez ugyan csak becslés, még nem tartalmaz minden adatot, például azt a több ezer szignót sem, amelyet elektronikus formában tegnap óta írtak alá.
A honlap adatai szerint Magyarországról 524 ezren, Romániából, ahol az RMDSZ is aktív szerepet vállalt az aláírásgyűjtésben 291 ezren, Szlovákiában, ahol pedig az MKP segített a támogatók mozgósításában, 57 ezer szignót sikerült összegyűjteni. A végleges számok ettől is nagyobbak lehetnek.
Ezek alapján kellő szerénységgel, mégis határozottan kijelenthető, hogy a magyarokon múlott az európai polgári kezdeményezés sikere. Nemcsak azért, mert a Kelemen Hunor vezette RMDSZ volt az egyik kezdeményezője a Minority SafePack-nek és Vincze Lóránt személyében szintén erdélyi magyar a FUEN-nek, az őshonos nemzeti kisebbségek legnagyobb európai ernyőszervezetének az elnöke, hanem azért is, mert az eddig rendelkezésre álló adatokból az derül ki, hogy a támogatóknak legalább háromnegyede magyar lehetett.
Erről adatvédelmi okokból természetesen nincs nyilvántartás, de nem tesszük ki a tévedés nagy veszélyének magunkat, ha azt föltételezzük, hogy a romániai és a szlovákiai támogatók túlnyomó többsége a magyar kisebbséghez tartozó lehetett. Ugyanakkor remélhető, hogy sokan voltak a kisebbségi ügyet támogató románok és szlovákok közül is az aláírók között, azt pedig biztosan tudjuk, hogy az anyaországban nemcsak a magyarok, hanem a magyarországi nemzetiségek is aktívan támogatták a kezdeményezést.
Ezt a délvidéki magyar kettős állampolgárok közül is sokan megtették. Akik nem, azok a jogaink.hu oldalon ma éjfélig még mindig aláírhatják az őshonos nemzeti kisebbségek ügyéért kiálló kezdeményezést.
